Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

cs0ngrá1 »vármegye főispánjai. 633 Ugyancsak Szt, István, a második rendelet második fejeze­tében azt mondja, hogy a megyei ispánok az igazságszolgáltatás­ban ') — az isteni törvények rendeletéhez képest a főpapok­kal egyetértőleg járjanak el, a mi kétségen kívül az mutatja, hogy az egyház férfiainak nagy befolyás engedtetett a közélet legfontosabb tevékenységében. A végrehajtásnál a főispán volt a világi hatóság főkép­viselője. 2 ) De azért gondoskodva volt arról is, hogy hatalmával vissza ne élhessen, s az ő vétkei büntetlenül ne maradjanak. A magyar ősi törvénykönyv lapjain azt olvassuk, hogy ha például valamely ispán szivében megkeményedve, saját feleségének meg­ölésével terheltetnék, tartozzék a megölt nő szüleinek engeszte­lésül ötven tinót adni. Tiltva volt a megyei ispánoknak, hogy például szabad személyt szolgává tegyenek (II. 20. f.) ; tiltva volt az erőszakos­ság és különösen a mások házába való betörés, mely utóbbi eset­ben — ha az illető ház tulajdonosát megölte — a kard kihúzása felett alkotott törvény szerint kellett lakolnia. (II. 33.) A 42., 43. és 44-dik szakaszokban kimondatott, hogy »ha valamely megyei ispán a királyt illető részt eltulajdonítaná, az eltulajdo­nítottat adja vissza s kétszeresen térítse meg.« »Ha valaki a katonák közül, megyei ispánjának igaz Ítéletét megvetvén, a királyhoz felebbez, azt kívánván, hogy megyei ispánja igazságtalannak találtassák, az tartozzék megyei ispánjának 10 arany pénzt adni.« »Ha valaki a megyei ispánok közül valamely alkalommal a katonáktól valamit jogtalanul elvett, adja vissza ; s azon felől a magáéból ugyanannyit fizessen.« A megyei ispánokhoz rendelt szolgák tanúsága, azon eset­ben, ha ispánjának megölése forog szóban, elfogadtatott. (50 f.) »Ki két megyei ispánok között hazugságot kohol, és azokat hallgatásra kéri, hogy ördögi ravaszsággal őket egymástól elvá­lassza, a hazugság bűnéhez képest, hazug nyelvének kétszeri megtérítését fizesse. Ha pedig csak egynek hízeleg, nyelvétől fosztassék meg.« (II. 55.) Hasonló rendelkezéseket találunk Szt. László és Kálmán királyok törvényeiben is. Figyelemre méltó dolog, hogy már Szt. László korában kétféle főispánokról van szó, t. i. városi v. királyi és megyei ispánokról.a ) Hatáskörük azonban nincs világosan körülírva. Csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a királyi ispá­') V. ö. Szt. László I. vendeletének 40. és 41. fejezetét III. r. 3. f. -) U. o. II. v. 16 — 17. fejezete. •') V. ö. Szt. László 111. rend. 13. és. 15. fejezetét, Kálmán kir. I. rend. 1'.'. fej. és 82. fej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom