Századok – 1891
Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - III. közl. 613
620 az uszkokok és velenczések tengeri rablásokat, magára vonván a közfigyelmet és átalános érdeklődést. A török azonban csakhamar ostrom alá vette az elfoglalt várat, mely már a következő május 31-én feladta magát.A kettős ostrom százharmincznégy zengi uszkoknak került életébe.2 ) S ezzel vége szakadt a Velenczével önkéntelen beállott fegyverszünetnek is. Az uszkokok Kiissza elestét a velenczeiuk árulásának és kémszolgálatainak tulajdonítván, tőlük telhetőleg igyekeztek rajtuk bosszút állani, — mi ismét visszahatással volt Fiume helyzetére. * * * A következő 1597-ik évben a zengiek már rátámadtak Vcglia partján öt albán bárkára (melyek legénysége velenczei zsoldban állott) s a rajtuk levő embereket mind egy szálig lemészárolták. A Signoria erre nyomban kiküldé Tiepolót a sérelem megtorlására. Képzelhetni a riadalmat, mit a közeli események Fiúméban okoztak. A tanács rögtön tudósítja az időközben nagykorúvá lett Ferdinánd főherczeget »a legújabb kihágásokról, melyeket a zengi uszkokok a Yelencze alatt álló szigeteken és isztriai helyeken végbe vittek, s a tengeren is elkövetett rablásaikról, — hozzáadván, hogy ez okból a velenczeiek már kiküldök Tiepolo hajós vezért »Fiume kárára és vesztére.« 3) Esdve kérik a főherczeget, könyörüljön meg leghívebb alattvalóinak annyi nyomorúságán, és védelmezze meg a várost a fenyegető velenczei hajóhad elől. Egyúttal a Velenczében időző császári követhez is földúlnak, hogy a városért a köztársaságnál közbenjárjon, s ártatlansága mellett bizonyságot tegyen.4) De addig is, nem lévén veszíteni való idő, egész erélylyel hozzá látnak a ') Dskl. az. mon. XV. 255. 1. a) U. o. Paradeiser György zengi kapitány jelentése, 210. 1. s) »propterea Veneti denuo Almorum Tiepolum eorum generalem expedierunt ad damnam et minam nostram, minantes praecipne hanc civitatem ferre et igne subvertere.« P. C. I., 62 1. (1597. ápr. 7.) — Egy évvel utóbb újra rátér a tárgyra, különösen kiemelve a vegliai esetet : »cum simus in periculo classis Venetorum ob exeessum factum ab Uscocchis Veglae, pecidendo tot Albanenses.« U. o. I., 70. 1. ') U. o. i. Ii. — V. o. de Franceschi i. m. 302- !•
