Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: A pesti főtemplom története. (Irta Némethy Lajos ism.) 52

TÖRTÉNETI IRODALOM. 53 Nagy szerencsével védi szerző Horváth István azon véleményét, hogy a Pest szó németje »Ofen« ; hogy a tatárjárás előtt az volt Ofen, a mit magyarúl Pestnek neveztek ; hogy a »Möns ' Pestiensis« annyi, mint Öfner Berg ; de minthogy Uj- vagy Nagy-Budának is nevezték, lett idővel Budának németje is »Ofen«, O-Budáé pedig »Alt-Ofen«. Kimutatja továbbá Buda-Pest egyes részeinek : Kis-Pestnek, Nagy-Pestnek, Kelenföldnek, Szentfalvának, Lógódnak sat. topographiáját. Osak O-Pestet, honnét Bajor Ottó király 1306-ban keltezi egyik utolsó levelét,l) nem teszi kutatásai tárgyává. Valamint, hogy elfeledte fölemlíteni, hogy Pestet II. Veuczel cseh király népei megrabolták, mihez a Bollandisták septemberi VI. kötete 722. lapján talál adatokat. Kevésbbé sikerült szerzőnek a budapesti templomok patronátusi jogát, kik, mikor és mint gyakorolták ? adnia elő, és megmagyaráznia, miként történhetett, hogy jóllehet Pest a váczi, Buda a veszprémi püspök megyéjéhez tartozott, midőn IV. Béla király mindkét Pestnek plébániai kegyúri jogát a bélakuti cistercita apátságnak adá, erre »Róbert esztergomi érsek és Magyarország prímásától« kérte az engedelmet. Honnan tudja szerző, hogy Róbert Magyarország prímása volt? A primási jogokra való hivatkozás tehát filius ante patrem, úgy véljük. Egyébiránt Róbert érsek maga adja tudtunkra, mi jogon intézkedik : minthogy — úgymond — a nevezett egyházak »immediate et per omnia ad nostram et ecclesie nostre iurisdictionem et institutionem« tartoznak. Azaz, hogy exempták voltak. Hogyan és mi jogon lettek azzá ? az más kérdés. Némileg megfelel e kérdésre az esztergomi káptalan canonica visitatiója a XIV. század végéről, melyet megtalál tisztelt barátom az esztergomi érseki levéltárban. Minthogy történeti emlékeink rész szerint már kiadvák, talán ideje is volna, hogy azok, kik az egyházi történelemmel és joggal hivatásuknál, állásuknál fogva foglalkozni tartoznak, ha az ezen és hasonló kérdéseket behatóbban tanulmányoznák. Igaz, könnyebb felületes német tankönyveket másolni, de mindenképen hasznosabb, érdemesebb, az illetőkhöz is méltóbb föladat lenne a tudomány mélységeibe behatolni... Abban szintén téved tisztelt barátom, a szerző, midőn a pesti plébánia jövedelmét 1320 körül két ízben is (35. és 65. lap) huszonnégy márka finom aranyra teszi. Hisz ennyi jövedelemnél az esztergomi érseknek is alig volt többje, minthogy »huszonnégy márka finom arany« nem 96, hanem 1728 aranyforintot teszen, *) L. lleveneai, kezir. gyűjt. XXIX, 2lit. Azóta, lia nem csalódom, nyomtatásban is megjelent ez okirat,