Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

bisterfeld jános henrik élete. 567 kérdései érdekelték főleg, tekintettel az akadémiai ifjúság számára való használhatóságukban, tehát Ramus felfogása így nagyban végig vonúl Bisterfeld búvárlatain ; a metaphysikát nem a teljes metaphysika, hanem csak egy része, az ontologia értelmében véve. E kettőn kívül csak mellékesen érdekli a Physika ; az Ethikával pedig csakis a Symbolikában l) s csakis mellesleg foglalkozik. Műveinek jellege — azok valószínű rendeltetése által — az iskolai használat által volt előre meghatározva. A Bister­feldius redivivusban közlött részek e rendeltetéséről nem tudunk, de a művek hangja nem indít más felvételre. E mellett azonban tartalmukata szerző önálló elmélkedésének és búvárlásának köszö­nik, mint erről — hisszük — történelmileg is, önmagában is érdekes és fontos bölcseletének a következőkben nyújtandó alap­vonalai könnyen meggyőznek. A tudományok Bisterfeld szerint egyszerűek vagy combi­náltak.2 ) Az egyszerűek liberales vagy illiberales, mely utóbbiak, a hová az artes mechanicae tartoznak, bízvást kihagyhatok a felsőbbrendű kutatás köréből. A szabad disciplinák természe­tesek, vagy természetfelettiek, ez utóbbiak adják a theologiát, előbbiek a philosophiát. A bölcselet is feloszlik elméletire és magyarázóra. Ez utóbbi a philosophia positiva és poetica ; az elméleti bölcseletnek, tehát a legfontosabbnak részei : a meta­physika, logika, pneumatica, az első két részt egybeköti a ma­thesis.3) Egy más műve szerint4 ) az omnes et singulae disci­plinae egy fát alkotnak, melynek gyökerei természettől adott vagy Istentől kijelentett axiómák ; törzse a prima és catholica disciplina (metaphysika), logica és grammatica ; ágai pedig a bölcselet,, theologia, a jog- és az orvostudományok. Honnan van a methaphysikának a fontossága ? E kérdésre felel metaphysikája. Azért oly fontos a metaphysika, mivel a min­den tudománynak alapúi szolgáló axiómákat hozza rendszerbe.5 ) — A megismerendő dolgok, a megismerő elmék s az emberi ismeretek egyetemes összhangot mutatnak fel.6) A megismerő elmék összhangjának alapjai a velünk született eszmék, — az eszméket a nyelv segítségével fejezzük ki s ez után gondoljuk is, innen az összhang a szellemi és a természeti dolgok közt ; — ez A Bist, redivivus I. kötetében ily cz. alatt. : Sciagraphia Symbio­ticae seu Compendium symbioticum. In quo breviter praecipua omnium socie­tatuin principia recensentur. 2) Alphabet! Phil. Liber Pr. : Isagoge Philosophica Cap. VI. Tabula seu catalogus disciplinarum. s) ü. o. 4) Consilium de studiis etc. IV. 10. 5) Sem. primae philos. 2. ') U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom