Századok – 1891
Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543
BISTERFELD JÁNOS HENRIK ÉLETE. 555 igazságos. A püspök erre nézve nem nyilatkozhatik, mert épp az ügyet nem ismeri elegendően ; Bisterfeld pedig úgy véli, hogy az ügy igazságos, de nem meri ily hamarosan eldönteni, hanem kimerítő vizsgálatra van még szükség, s a szükséges analógiák alapján lehet csak e kérdésben a végleges ítéletet kimondani. Mindamellett néki, mint Comeniusnak is, szíve úgy súgta, hogy a háború üdvös lenne. Bisterfeld is úgy találta, hogy a keresztyén (értsd protestáns) világ a legnagyobb veszélyben forog — sa katholikus lengyel dynastiának megbuktatása protestáns győzelem árán oda volt illeszthető az igazságos indító okok közé.*) Lehet, hogy a fejedelem nem bízott eléggé az Ígéreteikben oly bőkezű kozákokban, 2 ) s így segédeszközeit nem találta elégségeseknek ; annyi tény, hogy a kozákoknak a segítséget nem adta meg ; s Comenius, midőn azok vereségéről értesült, panaszkodva fordúlt istenhez, hogy elszalasztottak szolgái ily alkalmat, 3) dicsőségének s egyházának megvédésére. Drábik nem panaszkodott, de fenyegetőzött.4) Megfenyegette Zsigmondot, hogy isten a reá bízott drága kincset elveszi ; s nemsokára meghalt Zsigmond neje,5) megfenyegette tovább is — s rövid időn Zsigmond maga is kora áldozata lett a kíméletlen járványnak.fi ) Erre ugyan a jós nem volt elkészülve, mert még Zsigmond halála után is sokáig, melyről nem értesült, mint élőről beszélt7 ) róla, de ez nem akadályozta meg, hogy harczias ösztönzéseiben csak annál nagyobb szívóssággal meg ne maradjon.8 ) Az özvegy fejedelem-anya kedvetlenül fogadta e jóslatokat, melyekre Comenius barátai, kik be voltak avatva, köztük Tolnai is, a megérdemeltnél nagyobb figyelmet fordítottak.9 ) Ha egészben sem tartotta tartalmokat isteni szózatnak, úgy azok irányzatát veszélyesnek, s a hangot, melyen tartva voltak, igazságtalannak kellett találnia. Azért úgy intézte a dolgot, hogy Györgynek, midőn Zsigmond temetésére jött, Comeniust be se mutassák, 10 ) bár ez óhajtotta volna látni. Az álpróféta ugyanis most ') Bisterfeld e votumát, lásd : II. R. György és az európai diplomáczia. Kiadja Szilágyi Sándor. Bpest 1875. 64—73. 1. s) Szilágyi S. : R. Zsigm. életrajza 97 —116. lapok. — Ez alkudozások tárgyát és körülményeit legkimerítőbben ugyanazon szerző legújabb művében : »Erdély és az Északkeleti háború.« 3) Lux e tenebris 68. 1. *) U. o s következő lapokon gyakrabban. 5) L. erre nézve u. a. mű 69. 1. 6) L. Zsigmond haláláról s annak hatásáról, Szilágyi S. már többször idézett művének (R. Zsigmondról) befejezését. ') Lux e tenebris 101. 1. 8) U. o. 99 — 103. 1. s) Lux e tenebris 58—60. 1. ") U. o. 126. s köv. 11. SZÁZADOK. 1891 VII. FŰZET. 39