Századok – 1891
Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Marczali Henrik „A legújabbkori története” 508
508 tálícza. pénznek veszi és hirdeti ; de Fraknói Pázmányát, Bethlen levelezése két kötetét, Gindely Okmánytárát, a Történelmi Tár közléseit hírökböl sem ismeri. — YIRIARTE KÁIÍOT.Y a Borgia emlékekről »Autours des Borgia « czím alatt egy gazdagon illustrait díszmunkát -adott ki, melyhez a mi Nemzeti Múzeumunk is járult adalékkal, két cinque-dea (rövid kard) rajzával, melyeket Hampel J. közölt szerzővel. Sz. S. HAZAI TÖRTÉNETI IRODALOM. — »A LEGÚJABB KOR TÖRTÉNETE 18 25 — 1880-ig« cz. munkából, melyet Marczali Henrik ír s a Révai testvérek könyvkereskedése ad ki füzetes vállalatban, — mint az általuk megindított » Történelmi Könyvtár« első munkáját, — immár tizenegy füzet jelent meg. A nagy közönség számára írt munka ez, melyből összefüggő tiszta képet nyer az olvasó Európa elsőrendű államainak jelen századi rohamos fejlődéséről, az államokat, társadalmakat foglalkoztató eszmékről s azok egymásra hatásáról, s ama politikai eseményekről, melyek világtörténeti fontosságúak. A bevezetés az I. és II. fűzetben a bécsi congressus által teremtett új világrendet, a reactiót s annak hatását vázolja az európai államokra. Az I. könyv (a mely a 2 iktól a 7-ik füzetig megy) a párisi júliusi forradalommal veszi fel az események fonalát s két füzeten át Francziaország történetének nevezetesebb mozzanatait beszéli el Algir meghódításáig, vagyis 1848-ig. Ezt követi Anglia története a reformok eme korszakában 1832—48-ig (144—195. 1.), a midőn a politikai bel-és külügyek mellett élénk szerepet játszanak már a modern társadalmi kérdések, a munkásügy, az ír-kérdés, a gyarmatok ügye, az ázsiai (afgán-chinai) háborúk, melyeket Marczali külön fejezetekben tárgyal. A pyreneusi félsziget történetét szintén a nagy franczia forradolom lezajlásával kezdi vázolni (196—216. 1.) s VII. Ferdinánd uralmát, küzdelmeit saját népével, a trónörökösödés kérdését, a karlista háborút, az alkotmányos küzdelmeket s forradalmakat a 30-as évek folyamán s a kir. család házassági kérdéseit a 40-es évek közepén tárgyalja fejezetenként. Németország történetét (217—242. 1.) a gazdasági viszonyok (a Zollverein) ismertetésével kezdi, ezt követi a politikai és alkotmányos, majd az egyházi viszonyok, a porosz alkotmány fejlődésének rajza, végül a nemzeti mozgalmak s a schleswig-holsteini kérdés vázolása. A Kelet népeiről szóló fejezetben előbb az orosz nemzet; szellem fejlődését írja le Miklós czárral az élén, aztán a Kaukazus meghódítását, majd a török birodalomnak orosz befolyás alá kerülését, a törökországi keresztyén hűbéres államok rövid történetét beszéli el a század közepéig. (244— 26 7.1.) Ezeket követi a II. könyvben Magyarország legújabb kori történetének a rajza, annak a reformmozgalomnak megindúlása a 20-as években, mely az egész politikai és társadalmi életet átalakította.
