Századok – 1891

Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 40

44 HOniNKA ANTAT., vette, de számukat nem növelte. Később pedig, midőn veszélyessé váltak az országra, nyugtalaníták a tatárokat és törököket, s a kán és a szultán a lengyel kormányt tette mindég felelőssé rablásaikért — ez meg akarta szűntetni a kozákságot, de már megrendszabályozni sem birta. Báthory, ki legtöbbet tett arra, hogy az oroszokat a lengyelekbe olvaszsza, fölismerte a kozákságban e tervének egyik legnagyobb akadályát s hogy a kozákokat ama hitbe ringassa, hogy jóakarójuk, Bogdánkó hetmanjuknak zászlót, hadvezéri botot és pecsétet küldött ; de egyúttal rnegkisérlé őket a magyar hajdúság mintájára átalakítani. Egy bizottságot küldött ki, hogy a Déloroszországban fekvő korona-jószágok lakóiból toborozzon kozákságot, s azt jegyzékbe vegye. E kozákság az úgynevezett regisztrált kozákságot képezte s a lengyel rendes hadak fővezérének volt alávetve ; 6 ezerből állott, s ezrenkint egy-egy hadosztályt képezett. E hat hadosztály : a kanevi, cserkaszi, beloczerkvai, korszuni, csigirini és perejaszlávi volt. Egy hadosztály tíz századra oszlott, mindenik élén egy-egy századossal (szotnyik.) A fővezérnek alárendelt hetmanjuk székhelyéül Trehtemirov jelöltetett ki. Egy-egy kozáknak évi zsoldúl egy arany és egy bunda rendeltetett. Ekként elhalmozva jótéteményekkel , megosztotta őket ; azokat, a kik nem jutottak be a lajstromokba, eltiltotta a katonáskodástól s kiadta a rendeletet, hogy térjenek vissza uraikhoz. De a lajstromozottak sem fogadtak szót. Bogdánkó megköszönte az ajándékot s reáütött a törökökre. Utóda, Podkova, Moldvát rabolta ki. A török kormány panaszt emelt Báthorynál, ki a hetmant elfogatta s lefejeztette. A kozákság Sachot választva hetmánúl föltámadt s megkezdődött a száz éves harcz a kozákok és lengyelek között. Sachnak jutott eszébe először az, a mi e háború czélját s eredményét képezte : a kozákok segélyével fölszabadítani Déloroszországot Lengyelország alól. Mióta Podoliának Lengyelországgal való egyesítése 1579-ben aláíratott, egymás után űzte kifelé az ott megtelepedett lengyel nemeseket. Báthory ki akarta irtani a kozákságot, de máinem ért rá s kevéssel halála előtt amaz emlékezetes szavakat mondta : »e latrok egykor még önállókká lesznek.« Az ok, mely miatt a kis-orosz nép forrongni kezdett, a lengyelek által való kegyetlen elnyomatása volt. [Szerző hosszasan tárgyalja e társadalmi, gazdasági és vallási pressiót (22 40 1.)] Midőn a vallási unió életbelépett, a kozákok nyiltan föltámadtak. Ez első fölkelés vezérei Loboda és Nalivajkó voltak. Mindketten részt vettek Rudolf császár 1595-iki hadjáratában. ') 1) Erről Lassota naplója nyomán Zaklinszky tanár írt egy kis értekezést a lembergi gymnasium 1872-iki értesítőjében.