Századok – 1891
Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Die Grafen von Sct. Georgen. (Irta Wertner ism.) 496
490 történeti irodalom. 497 Fiai : Sándor és Sebes már a királyi pohárnokok mesterei valának. kik számos más adománynyal együtt Szent-Györgyöt is elnyerték II. Endre királytól. Nem kevesebb érdemet gyűjtött Sándor fia Achilleus, mint erről IV. Béla királynak 1256-ban kelt leveléből értesülünk. Achilleus testvére I. Kozma vala, kinek két fiában, II. Kozmában és I. i'a7ban, minthogy Achilleusnak fiai szintén nem maradtak, ezen ág kihalt. „ A főúri családot tehát föntebbi I. Sebes fia, Ábrahám és unokája, II. Ábrahám (Abic) tartotta fönn. Ezen II. Ábrahámnak fiai a XIV. század elején a családi, immár igen tekintélyes birtokban megosztozván, I. Péter az idősb Szent-Györgyi — II. Sebes, a jóemlékű Danes zólyomi vármegye-ispán veje az idősb Bazini családnak lett törzse. Hatalmaskodó, garázda fajzat mind a kettő. Legtöbbnyire periratok emlékeznek felölök. Kiválnak közűlök : VI. Tamás, vagyis mint gyakrabban nevezték Thömmel, királyi tárnokmester, dalmát-horvát bán, utóbb országbíró (1375 — 1399); azonképen Szent-Györgyi Cicelle, Bozgonyi István temesi bán felesége, kit Zsigmond király magasztal az alsó Dunán Galambócz alatt véghez vitt hősies viselkedéseért. Ez idősb Szent-Györgyieknek Eberhardb&n, Ostfíy Ilona férjében az 1430-as években magjok szakadt, míg az idősb Bazini grófok családfája tovább rügyezett, és I. György pozsonyi főispán (*f 1426.) két fia ivadékában újra kettéágazott: az ifjabb Bazini és ifjabb Szent-Györgyi vonalakban, melyek mind inkább elnémetesedtek, elhazafiatlanodtak. A fiúk német leányokat vettek el, a leányok német családokba házasodtak. A Czimburg, Eckartsau, Haym, Hohenberg, Jerotzky, Klingenstein, Krayg, Liechtenstein, Meissau, Neidberg, Ozdravszky, Perneck, Polheim, Pottendorf, Prösing, Puchheim, Salm-Neuburg, Strein-Sch\varzenau,Troppau, AVeisspriach, Zablath, Zelking sat. idegen — és a Nagy-Marton-Fraknói és Porostyán-Német-Újvári elnémetesedett családokkal kötnek a »Sanct-Georgeni és Bösingi« grófok családi szövetséget, minek természetes következménye az volt, hogy válságos időkben, I. Ulászló, I. Mátyás és János királyok korában soha se tartottak a nemzeti párttal. Kitűntek a család ez utolsó korszakában III. János és Zsigmond, kikben a Szent-Györgyi és Bazini család fénypontját érte el. Két hatalmas fejedelem kereste kedvöket : III. Frigyes császár és I. Mátyás király. III. János 1467-ben az ismeretes erdélyi pucs alkalmával még királyjelölt is volt. Jó, hogy ezen pünkösdi királyság fejébe nem kérűlt. — VII. Péterhen (-j-1517), ki erdélyi vajda, a székelyek, grófja s országbíró volt, még egyszer fölcsillant e fény, hogy II. Kristóf ban a családdal együtt