Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Az orosz birodalom története. (Irta Dr. Lázár Béla ism.) 486

490 történeti irodalom. 492 Rémületet kelt ama jelenség, mikor a legyőzött czár, a ki százanként gyilkoltatta meg alattvalóit, Báthori véres harczait és diadalait megsokalva, így kiáltott rá levelében : Ver embere ! Gondolj Istenre ! A békekötés Livonia urává Báthorit tette, a czárnak az »uralkodó« czím maradt. (343.1.) Rokonszenvesen adja elé dr. Lázár az önkormányzati és fejedelem választási s hadsereg tartási joggal biró ősrégi orosz városok : Nowgorod, Kiew, Pszkoiv s több mások, valamint az egykori önálló tartományok: a szabad krivicsek földe (I. k. 58 1.) Szmolensk, Susdal, Kazán, Asztrakán, Livonia, Lithvánia stb. szabadságuk s kiváltságaik védelmére folytatott harczait, melyek lassanként mind elvesztették önállásukat s beolvadtak az orosz egységes birodalomba. Rambaud természetesnek találja mindezt, s nincs egy ellenvetése is, mert általuk nagy czél, az orosz birodalom egysége éretett el. De az alkotmány és szabadság barátainak fájlalni kell ezt, mert e városok és tartományok lakosai 600 éves polgári szabadságaiktól fosztattak meg tenger szenvedés és vér árán, s független létöket szolgaság váltotta fel. Dr. Lázár művében híven van elbeszélve az az iszonyteljes néhány század, míg az orosz nagyfejedelemség állammá, a félművelt és barbár népek e nagy nyers tömege egységes nemzetté alakult, és hogy e fejedelmek, nejeik, gyerekük s rokonságuk az országot és hatalmat tartományokra és vajdaságokra osztva miként uralkodtak. Szerző ezt részuralomnak nevezi, de a társuralom fogalomszava rá illőbb kifejezés ; kimutatja, hogy a századok folyamában következett új uralkodók folyvást a megosztott uralkodói rendszer megszüntetésén, a hatalom egy kézben összpontosításán s az igen lazán egybefüggő tartományok egységesítésén — az erőszak minden kigondolható fegyverét felhasználva — dolgoztak. Nincs a népek történetében hasonló példa, hogy az államczél oly szörnyű áldozatok árán éretett volna el, hogy annyi fejedelem, fejedelemnő, trónörökös és trónkövetelő öletett volna meg golyó, kard, megfojtás, megvakítás, felakasztás, összekonczolás, főbeverés stb. által mint Oroszországban. A ki valakit utában talált, talált eszközt s módot azonnal elpusztítására. Arra sincs példa, hogy annyi herczegi s más legfőbb rangú úr, magas állású főpap, katonai és polgári főtiszt, százakra menő köznép és közkatonaság önkényesen, parancsra és intésre, titkon vagy nyilván, orozva vagy a világ szeme láttára gyilkoltatott volna meg, töretett volna kerékbe, szakíttatott volna szét a kínpadon, ásatott s temettetett volna el elevenen, vesszőztetett vagy korbácsoltatott volna és botoztatott volna meg, mint ez államban. IY. Iván (a »Rettenetes«) hat ízben rendelte el alattvalói meggyilkoltatását s ezerekre megy számuk, köztük volt a czár neje és fia is. (I. köt.