Századok – 1891
Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447
bisterfeld jános henrik élete. 457 hivás, s 100 arany utipénz is küldetvén külön mindeniknek — mind hárman elindultak új hazájukba. *) Az első értekezésnek, melyet már az új helyen tartottak, előszava 1630-ik évi márcz. 28-án van írva;2) — tehát Bod feltevése, hogy 1630.év közepén érkeztek volna csak meg, nem áll ; ez év elejére teendő bejövetelök, ha már a harmadik hónapjában vitatkozásokat tarthattak. (Bod i. h. 441.) A fejedelem kívánata szerint ugyanis úgy rendezték be a dolgokat, hogy 3 év alatt el lehessen a philosophiai és theologiai cursust végezni. A tantárgyakat úgy osztották be, hogy Szathmáry állítása szerint3 ) Alstedt a bölcsészeti, Piscator a theol., és Bisterfehl a természettudományi disciplinákat adta elő ; e felosztás azonban nem lehetett oly merev, mert a megmaradt disputatiók azt mutatják, hogy Bisterfeld és Alstedt is theol. dolgokkal foglalkoztak, Piscator pedig rhetorikai és nyelv-oktatási iskolai könyveket írt.4 ) T. i. az általok behozott tanítási módszernek fontos alkatrésze volt a disputálás ; a tanulmányok és tudományok egyes tételeinek tudományos megvitatása. Alstedt a már említett kis művecske utószavában mondja, hogy feltették, hogy hetenként két vitatkozást és egy orátiót fognak tartani.5 ) E vitatkozás, mely oly sokáig fentartotta magát a német egyetemeken, s most némileg átalakítva seminárium név alatt teszi termékennyé a felsőbb iskolai oktatást, a tanítóknak ellenőrzésül lehetett alkalmas, vájjon fáradozások gyümölcsöző-e, de az ifjúságra hatalmas ösztönző és képző erővel bírt. Bisterfeld egy iratkát is hagyott hátra, melyben az ily vitatkozások főelveit összegezi, t. i. szabályokat ad a bizonyításra nézve, kiemelve az opponens — szerepét, a ki a vitatkozó állításait és érvelését állandóan czáfolni tartozott ; e művecskével is bizonyítván a jeles tanár, hogy a hagyományos szokást nemcsak azért ápolták, mivel hagyomány.6) Bisterfeld elnöklete alatt az első disputatiót 1630. máj. 8. és 15-én tartották az első oknak a másodrendű okokkal való concursusáról ;7 ) vagyis a kérdés felett, isten mindenhatósága és 3. Dodecas quaestionum illustrium politicarum de Consilii et Consiliario vecchi Joh. Adam Veisselius Hannov. Herbora 1629. 4. — L. Figyelő t'. i. h. 303 lap. ') L. Figyelő 298 1. 2) Disputatio Theologica De Deo ; a kérdés utolsó a czímlevél hátlapján áll. L. erre nézve Szabó K. R. Magy. K. II. 127 1. «) F. i. mű 38 1. ') Egy pillantás Szabó f. i. művének jegyzékébe könnyen meggyőz erről, azért bővebben nem is terjeszkedem ez állítás igazolására. ') Szabó f. i. mű. II. 127. 6) A Bisterfeldius redivivus cz. gyűjtemény ötödik műve. ') Disputatia Philosophica de concursu causae primae cum secundis. Quam Deo benedicente In illustri schola Bethleniana, quae est Albae Juliae