Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447

454 dit. kvacsala jános. ségét a keresztyén közösségen belől. ') Ratich példája buzdítjaaz ifjií Comeniust egy kis nyelvtani mű megírására;2

) kívüleazonban a nyelvtanítók figyelemre méltó vitát folytatnak a felett,, mi a nyelvtanítás legfontosabb része s legkönnyebb módja. Már amúlt századból kifejlett ellentétek a nyelvtan barátai és ellenségei közt átjönnek az uj aerába is8) s Lubinus, hevesen kifakadva a nyelvtannal való tanulókínzás ellen, két utat mutat : vagy a társalgás, vagy pedig a szemléleti tankönyvvel kapcsolatban, vezetett oktatás által érhető el a czél. Vogel meg is szerkeszti a tankönyvet4) a Lullus követelte képek nélkül, de annak, helyeslését elnyerve Glaum, Bodinus és Prey

5) hozzá szóllanak. a kérdéshez, ez utóbbi a coenobiumok mellett emelve fel szavát. Spanyol szerzetesek Januát szerkesztenek, mely a nyelvtanítást a mindenség megismeréséhez köti.6

) így az ifjú, ki mesterének, példájára életét a tanulmányoknak és pedig azok közlésének szenteli, egy erőteljes, sokoldalú mozgalom közepében találja magát. Bisterfeld e mozgalomban szilárd állást nyert tanítójához, Alstedthez való csatlakozása által. A viszonyt már ez időben, azon néhány adat után, melyet Cuno értekezésében olvasunk, szorosnak és melegnek kell képzelnünk mindkét részről. A külső események magok nem igen változatosak. 1624. októberben Bisterfeld Genfbe megy, hol Diodati alatt főleg hittani kérdésekkel' foglalkozott. Tanulmányai eredménye egy kis vitatkozás volt az istenről«, a vitatkozásnál az említett tanár elnökölt. Az értekezést Alstedtnek ajánlotta s ezért egy külön levélben, mely már Angliából kelt, bocsánatot kért. 1625-ben Oxfordban feküdt neki a tanulmányoknak s mint Alstedtnek írja, a nyelvek tanulásában is igen buzgó volt. Meddig volt Angliában, nem tudjuk. Cuno valószínűnek tartja, hogy a nemsokára rá Angliában fellépő pestis elűzte onnan s hogy 1626—1628-ig Herbornban az iskolánál, mint a bölcsészet magán tanára talált alkalmazást.7) 1628-ban Észak-Brabant Grave városában időzött, honnan Leydába utazott. Graveben érte Bethlen G. tisztviselőjének. Bornemisszának meghívása a gyulafehérvári iskolához. L. J. Y. Andreae als Paedagog. Yon Dr. Hueleman. Leipzig, 1884. Praecepta facilioris grammaticae 1616. — e művet csak Comenius jegyzékéből ismerjük, újabban nem sikerűit azt megtalálni. s) L. általában e vita jellemzését Comenius Op. D. II. Methodus ling, novissima IX. fejezet. 4) Ephemerides L. Latinae etc. 1623. Hozzá van csatolva egy kis elmélet és utasítás is a tanító számára. h) Didactica p. 432. 6) L. erről Comenius : Janua linguarum 1632. előszavát, v. O. D. II. fent idézett helyen. '") Bod említést tesz még francziaországi leydai tartózkodásáról is.. I. h. 445.