Századok – 1891

Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - I. közl. 435

440 az uszkokok és velenczések e kalóz bárkák arra is szolgáltak, hogy a Boszniába és Her czegovinába intézett szárazföldi portyázásoknál a rabló vállalatokat támogassák s a portyázókat zsákmányostúl hazaszállítsák. Ez új vállalkozás maguk az uszkokok, Zeng kapitányai s a kormány előtt is teljesen igazoltnak és rendjén valónak tetszhetett - kivált a törökkel szemben, ki hasonló portyázó kalandokat békeidőben is megengedlietőknek tartott. ') Az uszkokok e kalóz járataiknál Velencze semleges birtokait gondosan kímélték, s törzsrokon lakosaikkal — kik nekik kémszolgálatokat tettek — általában jó barátságban éltek, s ha nagy ritkánvalami eleségre szorúltak, azért a zsákmány bősége szerint hol jól, hol rosszúl, amint épen tellett, megfizettek.2) A velenczei köztársaság azonban több oknál fogva nemmaradhatott közömbös vagy semleges e tengeri rablásokkal szemben. Az 1540-ben megkötött béke óta csekély megszakítással (1570—1573) barátságos viszonyban élt Törökországgal. A Levantéval dúsan jövedelmező kereskedést űzött, melyet csak e kalóz-kalandok háborítottak meg. S ha ezeket elnézi, az elmaradó hasznon kívül egyenes kára lett volna a Portával való jó viszony megbomlása, mely háborúra is vezethetett. Minthogy ugyanis az uszkokok szabadon jártak-keltek velenczei területen, sőt a köztársaság alattvalói részéről nyilvánvaló pártolásbanrészesültek, ezért a felelősség okvetetlen a Signoriára háramlott vala. Azonkívül az akkori idők közjogi felfogása szerint Velenczeaz egész Adria felett szuverén birtokjogot gyakorolt, s így a tulajdonát képező tengeren a közbiztonság fentartása egyenesen ez államot illette. II. Szolimán ez alapon fenyegető üzeneteket küldött a köztársaságnak, azzal a záradékkal, hogy — ha Velenczeaz uszkokokat meg nem fékezi -— saját hajóhadát fogja a kalózok kiirtására küldeni ; ezzel fenyegetőztek később utódai is.3) A köztársaság tehát igyekezett a Porta kívánságának elegettenni. Kirendelte saját hadi gályáit, födözetűl a török kereskedelmi hajók mellé. Később még ennél is tovább ment: a török áruszállító hajókat csak Spalatóig engedte jönni, s itt az árukat. ]) Salamon F., Magyarország a török hódítás korában 101—8 1. "•) Minuci, i. m. 11 ]. s) Minuci, i. m. 8 1.