Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - I. közl. 23

Kl RAI,Y PÁ1. századig, mígnem Hadrian megváltoztatván az eddigi politikát, bevonja éjszakot is a romanizalás keretébe. Ezzel együtt történt, bogy a birodalom határai a felső Rajna felé kiterjesztetvén, városok keletkeznek a tized földeken is. Augusta Vindelicorum azonban ezután is főhelye maradt Raet iának. A kormány e tartózkodása volt az oka, hogy Raetiában, bár ez császári provincia, mégsem állomásoztak első osztályú csapatok, hanem csak auxiliumok, melyeknek sohasem volt meg az n civilisaló hatása, mint a légiók táborainak. A szomszéd Noricum provinciális intézményei kétségtelenül azonosok voltak Raetiáéval, de mégis másképen fejlődött. Italia egy oldalról sem közelíthető meg oly könnyen, mint éjszakkelet felől. Aquileja kereskedelmi öszszeköttetései Friaulon át a felső Duna felé, a norejai vasművek a Juli Alpokon át a Száva völgye felé inkább előkészíték a rómaiak határának kiterjesztését, mint bárhol a Duna vidékén. Számos virágzó kereskedő városa annyira romanizálta, hogy a birodalomhoz csatolást elég volt egyszerűen kihirdetni. Az eredetileg kétségtelenül illyr, később jó részben celta lakosság nem mutatott semmi ellenállást ; önként hajolt meg a római politika, mint civisilatio előtt, s később Claudius császár idejében az egész terület, még a Dráva völgyétől a Tauernnek által elválasztott éjszaki rész is, az itáliai községi rendszer alapján organisáltatott. Noricum Italia kiegészítő részének tekintetvén, a légiók sorozásánál az anyaországgal egyenlő kedvezményben részesült. A két első században azon ok miatt, hogy Italia közelében ne legyenek nagy hadparancsnokságok, itt sem állítának legio táborokat. Auxiliumok látták el a helyőrségi szolgálatot. Illyricum, vagyis az Italia és Macedonia között lévő terület, kisebb részben már a köztársaság idejében egyesíttetett a görög macedón helytartósággal, nagyobb részben pedig, mint Italia melléktartománya, a cisalpin Gallia szervezése után ezzel együtt egy helytartóságként kormányoztatott. A déli provincia, Dal matia a császárság alatt új korszakba lép. A görög kereskedők két nagy emporiumot alapítának ott, Apollóniát (Valóim mellett) és Dyrrachiumot (Durazzo.) Tovább éjszakra azonban a hellenek csak Issa (Lissa), Pharos (Lesina) és Kerkyra (Curzola) szigeteket népesíték be, élénk kereskedést űzve a parti lakossággal. A római köztársaság idejében itáliai kereskedők oly nagy számban települtek le Epitaurum (Ragusa vecchia), Narona, Salona és Jaderben (Zára), hogy Caesar és Pompeius háborújában jelentékeny szerepet játszhattak. A telepesek száma folyton növekedvén az oda küldött veteránok s kibecsűlt italiaiak által, a községek gyorsan felvirágzottak, külö-