Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Máriássy Béla „A magyar törvényhozás stb. XII. XIV. XV.” - 338

340 TÁRCZA. — A CISZTERCIEK NÉVTÁRA az 1890 — 91. tanévre megjelent a következő czím alatt : A zirczi, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesült apátságokba keblezett ciszterci kiváltságos rend személyzetének Névtára 1890 — 91. tanévre. Székes-Fehérvár, 1890. kis 8-adr. 51 lap. — AM. TUD. AKADÉMIA TÖRTÉNELMI KIADVÁNVAI 1830 — 1890-ig czím alatt Tiringer Béla tagtársunk egy jegyzéket állított össze, melyben a Magy. Tud. Akadémia összes történelmi kiadványai, az árak megjelölésével, bennfoglaltatnak. Melegen ajánljuk ezen jegyzéket az érdeklődők figyelmébe, mert csekély összegen, igen szép és tartalmas szakkönyvtárt állíthat össze magának bárki. A jegyzéket ingyen és bérmentve küldi meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadóhivatala. — ZRÍNYI MIKLÓS KÖNYVTÁRA, mely eddig Vöttauban gr. Daun birtokában volt, melyről Csontossi János v. tagtársunk tett volt néhány év előtt egyik társulati ülésünkben jelentést s melynek értékes kincsei közül a rendkívül érdekes Zrínyi-fele Szakács könyvet a Történelmi Tárban 1881 és 82-ben Toldy László kiadta, Kende bécsi antiquarius birtokába került. A Vasárnapi Újság 11. és 12-ik számában meglehetős tüzetes ismertetést közöl róla, néhányat bemutat azon megjegyzések közül, melyeket Zrínyi egyik-másik munkába sajátkezüieg beírt, s leír néhányat Zrínyi kéziratai közül, többi közt az Adriai tenger Syrénájának egy pár variansát közli, felemlíti Zrínyinek egy ismeretlen hadtudományi müvecskéjét stb. Mindenesetre óhajtandó volna, hogy e könyvtár együttmaradása biztosíttassák. — A ROMÁNIAI IFJÚSÁG MEMORANDUMÁRA, melylyel ez a nyugat-európai államokat elárasztotta, a magyar egyetemi ifjúság fog válaszolni, s gondoskodni fog annak terjesztéséről is. Kell is tenniök, mert annak a memorandumnak nem az a czélja, hogy a román történet vitás kérdéseit tisztázza, hanem, hogy politikai agitatió eszközéül szolgáljon. A nemzetiségi kérdés új keletű, III. Napoleon tűzte zászlajára. Az eszme már megteremtette az olasz egységet, a német egységet ; most a román népek egységén munkálnak : de feledik, hogy a terrenum más, mint ama két országban. Csak a magyar egység bukása árán érhetnék el •— s az talán még sem menne olyan könnyen. Már csak azért sem, mert a román egységnek Magyarországon nincs talaja. Kifelé, Kománia felé gravitáló elem nálunk nagyon kevés van — a mi románjaink, kevés kivétellel, jó hazafiak. Ezeknek érzelmeit s gondolkodását tolmácsolja Alexics Györgynek a »Kolozsvár«-ban megjelent szépen írt cziksorozata »Szózat az oláh ügyben« (62—6á. számokban), mely nyugodt tárgyilagossággal tárgyalja a memorandum által felvetett kérdéseket s szépen megvilágosítja az oláh irodalmi nyelv keletkezését. — SCHWARZ IGNÁCZ tagtársunk, kitől jelen füzetünk »A mesterséges fürdőkről« írt tanulmányt közöl, a hazai történettel foglalkozókhoz következő kéréssel fordul : »A hazai orvostudomány s közegészségügy történetén dolgozván — e szakba vágó s kezük ügyébe kerülő adatokat,