Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - I. közl. 23

26 KIRÁLY 1'ÁL. merre kell haladniok a győzelmes fegyvereknek, ha végre akarják hajtani a birodalmat betöltő s mozgató eszmét, a világ meghódítását, s el volt hárítva a veszély is, hogy a hegyszorosokon át egy gall vagy germán Hannibal újra fenyegethesse az örök várost. Nem ok nélkül emlékezik tehát Augustus e vállalatokról könnyen megbocsátható tetszelgéssel a Monumentum Ancyranumban.1) Az alpok déli lejtőin lakó salassok, a taurinok szomszédjai még mindig függetlenek valának s ép úgy megsarczolák és kirabolták, lia szerit ejtheték, a békés utazókat, mint hajdan. A köztársaság már 654-ben (= 100 Kr. e.) alapítá e kelletlen nép fékentartására Eporediát, — de sikertelenül, mert a gyarmatot csakhamar földúlták a rabló törzsek. Augustus Terentius Varrót kiildé ellenök jelentékeny sereggel. A légiók több oldalról támadván meg a készületlen népet, győzelmet arattak, s császárjok parancsára a fegyverforgatható férfiakat fogságba hurczolván, Octavianus aggodalom nélkül alapíthatá meg 3000 gyarmatossal a gyorsan fölvirágzott Augusta Praetoriát (= Aosta. 25 Kr. e.) ugyanekkor Italiával egyesítvén a raeti alpok lejtőit. De e hegység belseje még mindig megközelíthetetlen lévén — az új szerzemény igen kétes birtok volt. A hódítást tovább kelle tehát terjeszteni, — sa császár mostoha fiai Tiberius és Drusus bízattak meg az új harczok megvívásával. -- Föladatukat szerencsés kézzel oldván meg, Drusus megnyítá a Brenner szorost, egyenes összeköttetést létesítvén Italia és Germania között, melynek föntartására és könnyítésére Augusta Vindelicornm (Augsburg) alapíttatott a havasok éjszaki részén. Róma seregei átkelvén az Alpokon, újra találkoznak a germánokkal, s ezzel megered a véres háborúknak végtelen sorozata. Gallia megnyugtatására a szomszédos Rajna jobbpartjának teljes meghódítását minden komoly római politikus föltétlenül szükségesnek tartá, s ezért Vipsanius Agrippa, Augustus veje, a gall mozgalmak elfojtását befejezvén, átkelt Germaniába, s az ubiakat (716 = 38 Kr. e.) Gallia területére telepíti át. Az áttelepítés azonban pillanatnyilag nagy bajok forrása lőn. A szomszédos suevek megszabadúlván legveszélyesebb elleneiktől, átlátogattak majdnem évenkiut a balpartra, mindenfelé rabolva, pusztítva, a nélkül, hogy kirándulásaik komoly visszatorlásra. találtak volna. E siker hasonlóra bátorítá a sugambrokat, s a két hatalmas törzs szövetkezvén, csatlakozásra szólítá az usi!) Mon, Aneyr. C. J. L. III. 79G. 1. c 26 : Alpes a regione ea, quae proxima est Hadriano mari, ad Tuscum imperio adieei, mtlli gent\ bello per inuriam inlato.