Századok – 1891
Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - IV. közl. 297
A MARKOMAN' HÁBORÚK. 303 A quadok és jazygok ellen talán egyszerre s egy időben folyt a harcz, több szerencsével amazok, mint a végtelenül gyors lovas nép ellen. Az adatok hiányos és egymással gyakran homlokegyenest ellenkező volta miatt azonban lehetetlenség e véres és zord eseményeknek még körvonalait is megállapítanunk, s inkább csak sejtjük, mint látjuk a tényeket, mert a végső következményeknek elmosódó conturjain kivűl alig ismerünk egyebet, s ezekből, és a pár sornyi zavaros antik adatból kell reconstrualnunk a harczok, az alkudozások és belső tényezőknek képét. A markomannok megaláztatása után, tehát 175. nyarán tört ki újra a háború, a quadok részéről már Ariagaesus, a jazygok részéről pedig egyelőre Banadaspus vezérlete alatt. A két nép most szoros szövetségben küzd Bóma ellen, de a jazygok ennek daczára sem tudnak helytállani, s veszteséget veszteség után szenvedvén, megrémült, trónját féltő királyuk Banadaspus követséget küld a császárhoz és békét kér. A nép azonban s annak nagyjai nem lévén ily csüggedtek, visszaútasítják királyuk gyáva tettének következményeit, s föllázadván ellene, békóba verik, Zanticust ültetve helyére. De Marcus sem akará a békét, a quadok hitszegése bebizonyítván előtte bőségesen, hogy a népekkel csak akkor lehet komolyan kiegyezni, ha képtelenekké tétetnek minden további ellenállásra. Tovább folyt tehát a háború a jazygok mint quadok ellen, kiknek békét kérő követeit szintén elutasítá a most már végletekig ingerűit császár.x) A jazygoknak a háború további folyama sem hozván szerencsét, Marcus nagyobb erélylyel küzdött a quadok ellen is, sőt betört országukba, és annyira megrémíté őket, hogy hajlandók valának azonnal letenni fegyvereiket, kiadni ötvenezer foglyot, ha békét nyernek, s elismeri a császár új királyukat : Ariagaesust. Ismét visszautasíttatának. A császár e határozott föllépése nagy hatást keltett tényleg harczoló ellenfelei között is, de főképen a markomannokra volt döntő befolyással, mert ezek követeik által késznek nyilatkozának minden föltétel elfogadására. Marcusnak így nem volt kifogása, s megállapíttatott, hogy a Duna balpartján lévő megszállott terűlet fele visszaadatik nekik, de a folyó partjától távozniok kell harmincznyolcz stadiumnyira (7'02 km.) gyűléseiket. sokadalmaikat nem tarthatják más népekkel közösen, hanem csak egyedül, s eddigi kezeseiket másokkal kell kicserélniük.2) Dio nem említ több föltételt, de kétségtelen, hogy foglyaikat kivétel nélkül ki kellett adniok, s megmaradtak területeik szom-Dio Cassius 71, 13. 2) Dio Cassius 71, 15.