Századok – 1891

Értekezések - SCHWARZ IGNÁCZ: A fürdők történetéhez Magyarországon. I. Mesterséges fürdők 279

ww^m MAGYARORSZÁGON. 289J 'lecem et sal unus ac pro balneo sabatlio denarius unus. — A kolosi s deési bányászok fejenkint két dénárt kaptak (i. h. 29 old.) De nemcsak a mesteremberek, hanem a szellemi munkával foglalkozók is kaptak időről-időre fürdőpénzt. Bártfa 1432. (Fejérpataky i. m. 303 old.) : Item notario balneales den. 24. Egy a nemzeti muzeumban levő 14. századbeli német jogkönyv pld. következőleg végződik : »Der Schreiber ist mide und drat, Man sol im schenken das path Und dazzu guten weîn Das sin ougen haben lichten schîn, Und phenning darnach Sin hand ist gewesen gut.« A naptárak diaetetikai szabálygyűjteménye a középkorban egészen a XVII. századig hű orakuluma volt olvasóközönségének, E népies diaetetika szülőanyja a XII. században írt úgynevezett »Regimen Sanitatis«, a híres salernói orvosi iskola életrendtartási szabálygyűjteménye. E regimen sanitatis a századok folyamán majd minden nyelven napvilágot látott. Első ismert magyar fordítása 1694-ből, Eelvinczi Györgytől való s következő czímet. visel: »De conservanda bona Valetudine Liber Scholae Salernitanae, azaz az Angliaországban levő salernitana Scholának jóegésségről való megtartásnak módgyáról irott könyve.« *) Ezen életrendtartás több helyen emlékszik meg a fürdésről",. nevezetesen az 5. oldalon : »Midőn megferedtél magad tartsd melegen.« 32. old. A nehezen hallásrúl : »Sok feredéstül és nap hevétiil meg vally.« 33. old. (»az látásnak ár talmi« közt): » A gyakor feredés, bor s' szerelem lángja. « 36. old. : »Munkák gyakorlási, ide s' tova mozgás, Has menéssel edgyiitt, veriték, izzadás, Gyakran meg feredés, Doctori purgálás, Ezekkel lesz testnek Tavaszszal újúlás.« 37. old.: »ííem használ ez időn (nyáron) a gyakor főrödés.* ]) Felvinczi műve czímében földrajzi bakot lő, a mennyiben az Olaszországban levő salernói orvosi iskolát Angolországba helyezi. E tévedéseonnan ered, hogy a Regimen sanitatis első sorának fordításában : »Anglorum Regi seribit tota Schola Salerni« (»A nagy Anglianak edgyik fő Scholaja Melly nevezet szerint Salernitana Kegyes királyanak írását ajánlva.«) az -anglorum« szót »schola«-ra vonatkoztatta.