Századok – 1891

Értekezések - SCHWARZ IGNÁCZ: A fürdők történetéhez Magyarországon. I. Mesterséges fürdők 279

280 A FÜRDŐK TÖRTÉNETÉHEZ Természetes, hogy a magyarok hatalmuk megszilárdítására czélzó törekvéseik közepette nem sokat gondoltak a népvándorlás zivatarában mindinkább tünedező fürdői élet kényelmével s így bízvást állíthatjuk, hogy a mai Magyarországon lakott népek fürdői intézményei — amennyire ezeket ismerjük, — majd semmi befolyással sem voltak a magyarok fürdői viszonyaira. ') Új aerába lépett Magyarországon is a fürdőzés ügye a kereszténység felvételével. Az egyház első hívei templomok híján fürdőkbe gyülekeztek, 2

) s ily módon lassanként átváltoztak a fürdők templomokká, a fürdői edények szentelt víztartókká, keresztelő medenczékké.s) S jóllehet a keleti anachoreták túlbuzgóságukban elvetették a fürdőzés kényelmét, a keresztény egyház, már tekintettel a keresztelés szertartására, bizonyos figyelmet szentelt a fürdőknek. Természetes, hogy idővel a mindinkább terjedő fényűzés folytán az egyházi atyák e kényelmet is lehetőleg megszorították, de a fürdőzés csakhamar a kolostorok falain belül is használatba jött. Főleg a benczésrendűek voltak azok, kik a meleg fürdők használatát messze földön terjesztették, a mire már betegápolói feglalkozásuk is utalta.4) Nem tévedünk tehát, ha azt állítjuk, hogy nálunk is a benczés-rend letelepedésével jött gyakorlatba a mesterséges fürdők használata. Sőt ezt kétségtelenné teszi Szt. István 1015-ben kelt adománylevele, melyben a pécsváradi szt.-benczésrendű apátság négy betegápolójáról s hat fürdőszolgájáról, quos a stuba stubarios vocare possumus, tesz említést.5) Evvel úgyszólván meg volt vetve Magyarországon a fürdők használatának alapja, mely azután a még később letelepedett különböző betegápoló rendek fellépésével mindinkább terjedt. Helyén lesz itt a mesterséges fürdők berendezésére s a fürdőzésnek — egészen a XVI. századig dívott módjára vetni pillantást. A fürdők berendezése a legtöbb helyen igen tökéletlen volt; maga a fürdő legfeljebb két szobából (stubae, stufifae, stuphae, stubae balneares, stubae balneae) állott. Hiányoztak ') A rómaiak fürdői viszonyait — a mennyiben ezek Magyarországra vonatkoznak — nem vettem fel dolgozatom keretébe. L. erre nézve : Schoenvisner, De ruderibus laconici caldariique Romanis et aliis monum. in solo Budensi. Buda 1778. — Salamon, Budapest története I. 315. — Ortvay, Magyarország régi vízrajza »római fürdők« alatt. — Kuzsinszky, Aquincum romjai Budapest 1890. s mások. s) Spanhem, História eccles. sec. II. 4 old. 3) Paciaudus, De sacris cliristianorum balneis Venetiis 1750. 18. fej. ') Baineorum usus, quoties expedit, afferatur. Martene Comment, in regül. S. Benedict! 473. old. '•) Fejér, Cod. Dipl. I. 296.