Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Történelmi értekezések iskolai értesítőkben. I. Írta V.; II-IV. Írta Sz. L. - 241

TÁRCZA. TÖRTÉNELMI ÉRTEKEZÉSEK ISKOLAI ÉRTESÍTŐKBEN. Évről-évre általánosabbá válik a szokás, az iskolai értesítőket egyegy értekezéssel nyitni meg, melyek között a történelmi tárgyúak tekintélyes számmal fordulnak elő. Evek óta figyelemmel kísérjük az ily értekezéseket s most is be kívánunk számolni a múlt iskolai évről szóló értesítőkben megjelentekről. I. Irodalomtörténetiek. A KIS-KUN-HAI.AST HEI.V. HITV. LYCEUM ERTESÍTÖ JÉ-BCH TkÚriJ József »Ösköltészetünk« czímü becses dolgozata olvasható. A szerző ügyesen csoportosítja össze azokat a nyomokat, a melyek a régi krónikákban ránk maradtak s a magyar költészet virágzását bizonyítják. A VII. századtól fogva a XV. századig terjeszti ki vizsgálódását, egész addig az időig, mikor már írott emlékekről szólhatunk, vagyis a Pannónia megvételét tárgyazó elbeszélésig. A felhozott adatok helyességéhez kétség nem férkőzhetik ; de ahhoz az állításához, hogy a régi költészet gazdagabb volt a müköltészetnél, melyet Thúry irodalmi költészetnek nevez, már több szó fér. Attól függ, hogy mit értünk költészet alatt. Ha e fogalmat oly értelemben veszsziik, mint Thúry, hogy t. i. az emberi kedély legprimitívebb, legnaivabb nyilatkozatát már a költészetfogalma körébe sorozzuk: akkor igaza lehet a szerzőnek. De azt véljük, hogy a költészet birodalma csak ott kezdődik, a mikor a kedély nyilatkozata bizonyos formai szépség köntösében jelenik meg, más szóval, mikor az érzés átalakításában valami formai érzék nyilvánúl. így már azt kell mondanunk, hogy a lyra gazdagabb volt ősköltészetünkben a mainál, de mégis bizonyára egyhangúbb, szűkebb körű, korlátoltabb térben mozgó. A költészet annyi más faja azonban, melyeket a műveltség termékenyített meg, kétségkívül legnagyobb részt csak embryóbau élhetett őseinknél, mint minden más nép őseinél. Azt az állítását sem fogadhatjuk el, hogy a kirgizek költészete legteljesebb képmását mutatja az őskori magyar költészetnek. Hiszszük, hogy egyben-másban hasonló lehetett hozzá a magyar ősköltészet, de hogy épen ilyen lehetett: ki merné állítani abból a csekély töredékből, a mely e SZAZADOK. 1891. III. FÜZET. 17