Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - P.: Kolozsvár története. (Irta Jakab Elek ism.) 233

2 34 TÖRTÉNETI IRODALOM. nagyobb méltánylással magyar író még nem szólt, ügyét s társadalmi jelentőségét igazságosabban föl nem hozta, mint szerző. Kolozsvár története századokra terjedő nagy korszakok eseményeit foglalja magában. Az őskorban, Kr. e. 513-tól Kr. u. 1888-ig, rövid, érdekes áttekintését adja az e földdarabon élt különböző népeknek, megmondja : a dák, géta, római, góth, hun, gepida, avar korszak meddig tartott, mit mívelt és mit hagyott hátra ? Vannak-e s minő nyomai vannak a magyar honfoglalásnak és vezéri korszaknak ? Hogy találja Szent István államalapítási kora ? Hogy fejlődik ki a múlt ködéből s kezd a vár várossá alakulni az Árpád-házi királyok alatt, melyet mind erősebbé és népesebbé, folyvást önállóbbá és jelentékenyebbé tesz az Anjou-házból választott királyok bölcsesége és magas míveltsége, végre egy szép, nagy, tekintélyes és gazdag városi egyetemmé, jól szervezett és egészen a németországi városok mintájára rendezett, polgári társasággá növeli Zsigmond és a dicső Mátyás király. Szerző a mohácsi vészig hozza le Kolozsvár történetét az első kötetben, s mondhatjuk, hogy az komoly olvasóra nézve tanúságos, figyelemlekötő, sőt sok részében kellemes olvasmány. Az ok abban van, hogy e város magyar várnéphez csatlakozó szász betelepülőkből alakult, de a nagy számban egyszerre leülő szász vendégek nagy jogokat kaptak, a magyarság száma lassan nevekedett s a kizárólag élvezett polgári jogok osztályosává csak későn és nagy küzdelemmel lehetett. Kétszáz évig tartott az, míg Mátyás a szászok és magyarok egyenjogúságát törvénynyé tette s a magyar királyságnak és nemzeti államnak Kolozsvárban egy szilárd talajt és hatalmas erődöt teremtett. A királyság korát e küzdelem egészen betölti. De az ipar, kereskedelem és miveltség folyvást terjed. Erős, szép vár, gyönyörű magán- és nagyszerű középületek jőnek létre; virágzó czéhek, kiterjedt kereskedés, jó közigazgatás, szigorú igazságszolgáltatás és vagyonos polgárság az erdőn túli városok közt a második helyre emelik a várost. Nagy-Szeben az első, de Kolozsvár már akkor erős versenytársává nő, s a Ferdinánd- és Zápolyakorszakban izmos erőhöz, nagy politikai befolyáshoz jut. 1540-nel kezdődik Kolozsvár története II-ik kötete, tárgyalja a nemzeti fejedelmi korszakot 1690-ig, míg I. Apafi Mihály fejedelem meghal, s fia, egyideig a pártok játéklabdája s a bécsi udvari cselszövény áldozata, utoljára jogaiból kiforgatva, Bécsbe vitetik, s ott hal meg. E korszakban Kolozsvárnak az erdélyi politikában és történelemben első szava van. Fejedelem sem nem lesz, sem székében szilárdan nem ül az ő akarata ellenére, s rokonszenve nélkül. Ott laknak, vagy tartózkodnak éveken át a fejedelmek. Bő alkalom hív szolgálatokkal megnyerni