Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - III. közl. 208

A MARKOMAN HÁBORÚK. 223. nak be, s az elégedetlen elemek által tárt karokkal fogadtatván, könnyen eljuthatának Apulumig, hol a Legio XIII. gemina hatalmas castruma fogta föl a népáradatot, legalább egy időre. A dák törzseknek egymáshoz való viszonyáról nincsen semmi tudomásunk. Nem értesülünk arról sem, miképen fűzték össze őket a közös nyelv, szokások ; voltak-e közös intézményeik, miképen terveztek, hajtottak végre egyes törzs erejét meghaladó vállalatot ; kik, milyen megállapodások szerint bizattak meg a harcz egységes vezérletével ? Annyit azonban mégis mondhatunk, hogy kormányformájok aristokraticus volt, — ez együtt jár a törzsszervezet természetével, s ennek megfelelő a kölcsönös érint­kezés, katonai szervezet. A politikai ügyek intézése, a sereg vezérlete kétségtelenül a főemberek kezében volt, kik hatalmukat nagy vagyonuk és születésük előjogán birták és hagyták utód­jaikra. Eme aristokraticus szervezeten kellett alapulnia a katona­kötelezettség és katona állításnak is. Az urak személyesen valá­nak kötelezve, mint minden népnél, s ki kellett állítaniok ház­tájuknak összes fegyverfogható férfi tagját. Gyalog nemzetek főnökei pedig mindig tömérdek fegyverviselő szolga néppel lévén körülvéve, a sereg magva az urak jobbágyaiból, s hűbéreseiből "telt ki, úgy hogy a szabad, de kis vagyonnal rendelkező emberek száma alig lehetett nagy. S így a vezérletnek is az urak kezében kellett lennie, és ők annál magasabb helyet foglaltak el a katonai rangfokozatban, minél több fegyverest tudtak kiállítani. A dák sereg tisztjeit Traján oszlopán — Marcus Antoninusén nincse­nek dákok — hegyes, néha a homlokmagasságig merőleges vona­lakkal áttört fövegeik, s rojtos köpenyeikről könnyen fölismer­hetjük. Ily megkülönböztető jelekkel ellátott ruhát viselnek a sárkány és vexillum tartók is. Öltözetük egyebekben teljesen megegyezik a gyalog mint lovas legénységgel. Toilette-jök a következő : 1. Hosszú ujjú kézelős, derékon átkötött, térdig érő felöltő :(Saguiü.) 2. A köpeny melyet vállaikon viseltek, s mellökön tűvel ikapcsoltak össze. 3. A bokánál átkötött, s lábbelikbe dugott nadrág. 4. A lábbelijök madzaggal átkötött bakancs. A barbár népek az ijesztő, félelmes külsőt kiválóan fontos­nak tartván, a dákok fajrokonai a géták, lehetőleg hosszú hajat, szakállat eresztének, s fülig mocskosak voltak, és a harczba, támadásra eget rázó lármával indúltak. Hasonlóan a dákok, kik 1) Ovidius Naso. Trist. V, 7, 17 : vox fera, trux vultus, verissima Mártis imago. — u. o. squalidus Geta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom