Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - III. közl. 208

220 KIRÁLY PÁL. E hírre Marcus fölszólítá őket, hogy imádkozzanak Istenökhöz. Imájok azonnal meghallgattatván, Isten az ellenséget villámokkal sujtá le, a rómaiakat pedig esővel enylüté meg. Marcus csodálkozván ez eseményen, a keresztények javára rendeletet bocsátott ki, s a légiót »dörgő-nek« nevezte el. Mondják, hogy Marcusnak egy levele is lenne e dologról, ') - sa görög történetírók elbeszélik ez eseményt, bizonyítják is azt, de tudni nem akarnak a legio elnevezéséről.« »A rómaiak az eső megeredtekor, folytatja Dio, az égre tekintvén, ajkaikkal fogákföl a csöppeket, majd pajzsaikat, sisakjaikat tartván föl, nem csak magok itták mohón a vizet, hanem lovaiknak is adtak, és midőn elleneik rájok törtek, liarczoltak és ittak egyszerre, a sebesültek pedig a sisakjokba ömlött vizet együtt szürcsölik közbevegyült vérökkel. A támadás most rendkívül veszélyes lehetett volna reájok nézve, ha nem sújtja elleneiket egyik villámcsapás a másik után. És most látták, hogy mint hull az égből eső és tüz egyszerre, s míg némelyek fölüdűlve az esőtől, ittak, addig mások a villámtól sújtva meghaltak. A tűz •érte ugyan a rómaiakat is, de itt rögtön kialudt. Az ellenségnek nem használt az eső, sőt inkább olajként táplálta a tüzet. Esett nálok is és mégis víz után vágytak. Némelyek sebet ütének testökön, hogy oltsák a tüzet, míg mások a rómaiakra rontának, mintha nálok volna csak található a mindent megmentő víz. Még Marcus is megsajnálta őket. A császárt most üdvözlék hetedszer imperatorként, s bár máskor e megtiszteltetést a senatus beléegyezte nélkül nem fogadá el, most mégis megtevé, mint ha az istenségtől származnék az, és ily értelemben tőn jelentést a senatusnak is. Faustina »mater castrorum«-nak neveztetett el.« 2) E rendkívüli eseményt megörökíté Marcus oszlopának egy •csoportozata is,8) melyen Jupiter Pluvius mint hosszú szakállú szárnyas agg, ki tagjaiból esőt áraszt, jelenik meg. Az oszlop ugyan Commodus alatt állíttaték föl, de a repraesentatio Róma közvéleményének visszhangja, — sa császár hitének is, ki győzelmét szintén fensőbb erők közreműködésének tulajdonítván, -egyik érmén a reá törő barbárokat úgy ábrázoltatá, a mint Jupiter villámaival sújtja le őket. Említi e levelet Tertulliau : sunt litterae Maréi Aurelii, quibus illám Germauicam sitim, Christianorum forte militum precatiouibus impetrato imbri diseussam eontestatur. Ld. F. v. Kraus, Encyclopädie der •Christlichen Alterthümer II. k. 291. 1. 2) Dio Cassius 71, 8—10. s) Bellori kiadásában a XV-ik lap. Jupiter kinyújtá karjait. Jobb îfele'n a vizet gyűjtő rómaiak, a baloldalon a villám által sújtott quadok.