Századok – 1891

Értekezések - JAKAB ELEK: Emlékbeszéd báró Orbán Balázs felett - III. közl. 200

202 EMLÉKBESZÉD beli minden tanuló, jelöljenek ki három legjelesebbet, aztán az illető osztály tanárai, az igazgató résztvéte mellett, szintén titkos szavazattal a három közül válaszszák meg a legérdemesebbet, s azoknak az ösztöndíj közvizsga alkalmával, buzdító szavak kísé­retében adassanak kezeibe. Kételyek esetében az igazgató elnök­sége alatt egybegyűlő egész tanári kar hozzon döntő határozatot. Ez alapítványt az alapító 1877-ben kifizette, addig 10° 0-kal kamatozva. 1889-ben a párisi világkiállításról visszajöttekor ugyanazon középtanodában a 6-ik osztály felállítására s annak tanári széke megalapítására ismét 100 forintot, az 5-ik tanári szék alapjához szintén 100 frtot adott készpénzben. Halálakor. 1890. ápril 6-án kelt végrendelete 6-ik pontjá­ban Szejke-fürdöt Orbán Bódog bátyja fiutódainak úgy hagyta, hogy ő és utódai a fürdői és gazdasági jövedelmekből tartozza­nak minden évben a székely-keresztúri unitárius középtanodának (gymnasium) 200 o. é. frtot adni 20 éven át, addig t. i. míg a tőke a 4,000 frtot eléri. Ez összeget pedig a végre hagyta, hogy az évi járulékból 100 frt a legszorgalmasabb s legkitűnőbb sze­gény székely tanulóknak ösztöndijúl adassék, a másik 100 frttal pedig a gymnasiumban felállítandó 6-ik osztály tanári fizetése alapja növeltessék, a melyre már korábban is tett alapítványt. Végrendelete ez ágánál indító okúi felhozta, hogy őt erre a székely nemzet iránti szeretete birta, s a nép értelmesebbé tételét előmozdítva, jövőre nézve azt meg akarja edzeni a hazafi­ságban. Sőt többet is akar tenni — folytatja végrendeletét — székely véreiért ; tövisi birtokát egészen, Csáklya és Kurety köz­ségbeli illetőségeivel sat, hagyja az Erdélyi Közművelődési Egy­letnek, úgy, hogy azt akár székely telepítési czélra használja, akár eladva az egyesület czéljaira fordíthassa. Indító okai közt felhozza, hogy a mint egész élete küzdelem volt a jóért és igaz­ságért, a haza üdvéért, s a mint soha sem keresett önfeláldozó odaadásáért az öntudatnál egyéb jutalmat : úgy halálában ís oda kell törekednie, hogy abból haszon háromoljék a szegény magyar hazára; azért földi javai egy részét a hazai közművelődés és fajmegmentés oltárára szenteli, t. i. azt, ami leginkább önszerze­ménye. Családja nem levén : a magyar népet tekinti családjának s azt teszi örökösévé. Hálát kifejező szókban, nemesen emlékezett meg végrende­letében Celesta, Ugrón Lajosné nővéréről is, a ki — úgymond — hozzá mindig jó volt, iránta betegségében is részvéttel és szere­tettel viseltetett, s főleg fölkelhetőkben szép hagyatékot rendelt neki, édes anyja és az ő porai nyugvó helyéről gondoskodásra fel­kérte, arra pénzt rendelt, s tökéletes bizalmát fejezte ki az iránt, hogy jó testvére kérését és hagyakozását híven fogja teljesítnL

Next

/
Oldalképek
Tartalom