Századok – 1891

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Rómer Flóris emlékezete 177

192 RÖMER FLORIS Erre nézve ekkorig még felhasználatlan bő forrást nyitott meg a régi telekkönyvekben és egyéb jegyzőkönyvekben, melyeket a XVII. század végétől kezdve a város levéltára megőrizett, s ő először kivonatozott. Adataikból érdekes összeállításokat készített a telkek áráról, a házak számáról, a lakosok foglalkozásáról és nemzetiségéről. Egyúttal képes volt a város 1758. évi állapotát térképben tüntetni föl, s így mintegy megörökítette a csirát, melyből a ma már hatalmas törzs fejlődött. És miként szívesen időzött fővárosunk szerény múltjánál, mert szinte páratlanúl álló emelkedése hazafiúi büszkeséggel töltheté el, — ugyanezen érzések vezették a nemzet culturai életének egyik legfényesebb lapjához : a Corvin-könyvtár története és maradványai tanulmányozásához, a mi két évtized folyamán foglalkoztatta. 1861-ben jelent meg első közleménye, mely a győri káptalani könyvtár Corvin-codexét ismertette. Majd nyolcz évvel utóbb, olaszországi útjában, a könyvtárakat vizsgálva, különös figyelmet fordított a budai könyvtárból származó kéziratokra. És mikor az 1870-ik évi zsinat alkalmával főpapjaink Rómában időztek, az ő indítványára eszközölték a vatikani könyvtár Corvin-codexeiből a legszebb díszlapok lefényképezését és közrebocsátását. Mire a díszmüvet bevezetéssel és magyarázó szöveggel ő látta el. A következő években Németország, Francziaország és Oroszország könyvtárait kutatta át. Az 1876-ik évi akadémiai ünnepélyes közülésen »Mátyás király budai könyvtáráról« tartott előadásában jelenthette, hogy immár kilenczvenhét Corvin-codexet ismer. Ezen első pillanatra csekélynek látszó szám jelentőségét kellő világításba helyezi azon tény, hogy azóta, Abdul Hamid szultán nagylelkű ajándéka és Csontosi Jánosnak másfél évtized óta folyamatban levő kutatásai is, csak 130-ra emelték föl. Egyébiránt Rómer említett akadémiai előadásában nem habozott azon túlzott, meseszerű elbeszéléseket, melyek a Corvinkönyvtár 50,000 köteteiről regéltek, kellő értékükre szállítani le. Meleg ékesszóllással terjesztette elő indítványát, hogy az Akadémia létesítsen a Mátyás-könyvtárról oly munkát, mely »a nagy királyhoz, a nemzethez és magához méltó legyen.« Ezen munka még nem létesült. És azon anyag is, melyet