Századok – 1891
Hivatalos értesítő - Titkári jelentés 1890-ről 174
175 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. a »Természettudományi Társulat« megalapítására. Épen abban az évben, 1845-ben, midőn egy vándorgyűlésen három archaeologiai értekezést olvastak fel, pendítette meg az eszmét Luczenbacher János egy »Magyar Történelmi Társulat« felállítására ; de Kubinyi Ferenez, abból indulva ki, hogy a gyakorlat már megmutatta, hogy a vándorgyűlések keretébe befogadható az archaeologia is, elégnek tartotta, lia a vándorgyűlésekhez egy külön szakosztály csatoltatik. A többség nem osztotta véleményét s Kubinyi Ágoston elnöklete alatt bizottság küldetett ki a felállítandó Magyar Történelmi Társulat alapszabályai elkészítésére. Az alapszabályokat Luczenbacher elkészítette, kinyomatta, — de a Társulatból nem lett semmi. Körülbelől másfél tized év telt el, mikor néhány dunántúli történetkedvelő, a nélkül, hogy Társulattá alakúihatott volna, kirándulásokat tartott kutatások eszközlésére, történelmi és régészeti folyóiratot alapított s a Codex Patrius kiadását megkezdte. Az elsőt Rómer és Ráth szerkesztették, az utóbbit Nagy Imre, Paur, Ráth, Ipolyi, Véghelyi adták ki. A dunántúli történetkedvelőknek ezen alapszabályok nélkül működő szövetkezete volt Társulatunknak praecursora, s abba, a mint az megalapíttatott, be is olvadt. 1867. febr. 2-án Pesty és Ipolyi kilencz tagból álló értekezletet hívtak össze a Történelmi Társulat eszméjének megvalósítására. Ez értekezlet egy al-választinányt küldött ki kebeléből, melynek tagjai Ipolyi, Pesty, Rómer, Thaly voltak, kik közül az alapszabályok elkészítésével Thaly bízatott meg. Febr. 7-én az értekezlet — mely számát 12-re egészíté ki — a Thaly által készített alapszabályokat megvitatta és elfogadta. Ma, 25 év múlva, ez al választmányból csak Thaly él, és a »duodeeim viri«-nek épen kétharmada tért örök álomra. Társulatunk első közgyűlését 1867. május 17-én, a másodikat junius 13-án tartá ; ez utóbbin választá meg elnökeit s választmányát s a választmány még ez nap a titkári székbe Thaly Kálmánt ültette, kinek erélye, tárgyismerete s lángoló ügyszeretete volt a legnagyobb biztosíték a Társulat felvirágzása iránt. A megalakulás és szervezkedés fontos éveiben kifejtett, lankadást nem ismerő munkásságának s a Társulat sokoldalú működése tapintatos vezetésének eredményei nem maradtak el, úgy, hogy midőn kilencz évi működés után egészségi szempontokból visszalépett, meg volt jelölve az út, melyen utódjának haladnia kellett. Azóta másfél tizednél több idő telt el s Társulatunk még mindig a megjelölt úton halad és fejlődik. S hogy ez az út jól volt választva, a negyedszázados irodalmi működés eredménye igazolja. Nem szükség hosszasan vázolnom ez irodalmi működést ; önök uraim jól ismerik azt. Az anyagpublicatió és feldolgozás épen oly nagy szerepet 'átszik abban, mint az anyag összegyűjtése ; s a Társulat rendelkezésére álló három folyóirat oly fontos szolgálatot tett a magyar' történetírásnak, mint a társulati kirándulások szervezése és keresztül vitele. Mert a magyar
