Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Weress Sándor Torda őscsaládai 160

TÁRCZA. 161 érdeklődést a legszélesebb s kivált női körökben is fenn akarta tartani. Mint a történelem tanára Nagy Enyeden és Máramaros-Szigeten előadásaival ugyanerre törekedett és pedig teljes sikerrel. Mind két helyen rendezte, gyarapította a gyűjteményeket, muzeumokat. Mint történetíró Nagy-Enyed főiskolája, az úgy nevezett Bethen-collegium történetének megírásával tette nevét ismertté : ehhez ő a nyomtatott források mellett a kézíratiakat is felhasználta. Az Erd. Muzeum-egylet Évkönyveiben s a Történelmi Tárban is jelentek meg becses közlései. Akiegyezés után Pestre tette lakását s egy ideig politikai napi lapot szerkesztett. Azután a Ludovica Akadémiához neveztetett ki a történelem tanárává s innen pár évi működés után visszalépvén, a képviselőházi napló szerkesztőjévé neveztetett ki. Utolsó időben leginkább a kisdedóvás emelésén munkált. Utolsó irodalmi munkája a Történelmi Tár januári füzetében jelent meg. Áldás emlékén a derék férfiúnak, ki a rendkívül munkaerőt és szorgalmat lelkesedéssel párosítá. — A képviselőházi napló szebkesztöjévé Dr. Szádeczhj Lajos ismert történetíró, társulatunk ig. vál. tagja neveztetett ki. A LEGNAGYOBR HÓRÉTEG MAGYARORSZÁGON, H földűli VelésÜgyi ministerium vízrajzi osztályának jelentése szerint, ezen a télen Szinevér-Polyánán volt, melyet 98 cm. hó borított. 1657-ben, midőn II. Rákóczy György Lengyelországba ezen az úton vezette hadait, hasonló nagy hó volt itt. Jan. 21-éről Szinevérről (mely közel van Szinevér-Polyánához) írja anyjának : »ide az Priszlop pogány hegy alá érkezvén, tegnap mentest mentünk megjárni, de az mely útat tisztítottak, lehetetlenné tartván felmenni, pénzt ígértünk az gyalogságnak, csak más helyen készítsenek ; de hijában, azt is nagy bajjal megjártuk, eleget gyalogolván : övig feljebb is ér az hó, árkos csak nem lehet, meredek is, nem tudunk mit csinálni, az marha elkénszeredett, sem vonhat, száz ökör egy szekeret fel nem vonszon.« Egy évkönyvíró, Krauss, a Beszkidnek azt a részit, melyen az átmenetei történt, Tatár-Hányásnak nevezi. Más-e ez, mint a Rákóczy által emlegetett Priszlop ? nem tudhatni, mert a térképen nem találtam a nyomát. A Rákóczy által említett övig érő hó egy középmagasságú embernél körülbelül 90 — 95 em-nek felel meg. Sz. S. — Irodalomtörténeti Közlemények czímen Ballagi Aladár szerkesztésében a magyar tud. akadémia irodalomtörténeti bizottsága 1891. elején folyóiratot indít a végett, hogy oly irodalomtörténeti czikkeket tegyen közzé, a melyeknek ez idő szerint irodalmunkban nincs állandó közlönye. Felöleli tehát e folyóirat az egész magyar és idegen nyelvű hazai irodalom történetét, a tárgy történelmi oldalára fektetve a fősúlyt. Ily alapon nyernek benne helyet a hazai irodalomtörténet és segédtudományai körébe vágó feldolgozott értekezések és kritikák, valamint jegyzetekkel kisért irodalomtörténeti kisebb eredeti emlékek. — A folyóirat nagy-nyolezadrét alakban negyedévenként legalább öt s legföljebb tíz íves füzetekben jelenik meg s egész évi folyama harminczkét ívre terjed.