Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - T. G.: Ulpia Trajana. (Irta Király Pál ism.) 147

TÁRCZA. 157 üzletnek egy nemét képezte, mely annyira ment, hogy a vezérek az összeütközéseket kölcsönösen kikerülték, nehogy élő tökéjük veszélyeztessék. Az utolsó századoknak volt a római birodalom bukása óta először fenntartva, hogy a szervezett katonai erő eszméjét megvalósítsák. Voltak ennek is árnyoldalai, túlkapásai, hátrányai, de másrészről azon eszmei egyszerű fogalmak és kötelességek alapján az egyéniséget szervezetes keretben összefoglalni és aunak alárendelni s érvényesítését csak ott és akkor venni igénybe, liol az hősies áldozattal jár, egyike azoknak, mely helyes és nemes értelmében az európai művelődésnek fényes vívmánya volt. A másik, hazai történelmünkkel összeköttetésben levő részlet talán szintén tanulságul szolgál, hogy az uj felfogások némelykor a nézetek módosítására kedvező alapot nyújtanak. Hazai történetünk egyik legszomorúbb korszaka az úgynevezett hosszú török háború, mikor Rudolf császár és II. Mátyás király uralma alatt az ország méltán panaszkodott, hogy a kormányban, mely mindig a gyámoltalanság és erőszak között ingadozott, semmi támaszt sem talál és az ország állapota mindinkább tűrhetetlenné válik. Midőn I. Ferdinánd a magyar trónra lépett, bátyja V. Károly egyénisége és hatalmas eszközei által valódilag majdnem fél Európa urának volt tekinthető, kinek segélyére minden szövetségese bizton számithatott. Igaz, hogy a reformatio lépett akkor a viszonyok előterébe, de senki sem gyaníthatta, hogy ezen kiindulási pontjában a szellemi és vallási mozgalomnak Európában, az ellentétes pártok és vélemények kölcsönös hibái és bűnei folytán egy oly politikai átalakulást eszközölue, mely eredményében Közép-Európa állami szervezetét alapjaiból kiforgassa és nevezetesen a császári hatalmat egyenesen — mint az akkori irományok mondják — árnynyá alacsonyítsa : nem lehet csodálni, hogy az árnyék segélyére többé számítani nem lehetett. És daczára, hogy ezen állapotok éveken át fenmaradtak és az állami élet minden körében a legnagyobb zavar és rendetlenség uralkodott, csodaszerüleg az államok nem roskadtak össze végképpen, mi talán egyedül úgy magyarázható, hogy azon időben sem az idő, sem a távolság nem állott oly teljesen az emberi ész és akarat uralma alatt, mint korunkban, és hogy ép ezért számos csapások, melyek jelenleg döntő catastrophákká fejlődtek volna, csak episódok jellegével birtak, melyek egyike a másikat végeredmény nélkül fölváltotta. Első einökünk megnyitó beszédében nagy vonásokban jelazte ama szellemet, melyben véleménye szerint a magyar történelemnek megindulni kellett és mondani lehet, hogy jóslati szellemmel emelte ki amaz irányzatot, melyben a magyar történelem azóta fejlődött. Kimondta ő akkor, hogy történelmünket nem elszigetelve, hanem a szomszéd népekével kapcsolatosan, és hozzáteszem : az általános európai viszonyok és irányzatok teljes felismerésével kapcsolatosan, írhatjuk meg helyesen. A Történelmi Társulat munkatársai (a mint azt a társulat kiadványai, a »Századok« számos dolgozatai fényesen bizonyítják) híven követ-