Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - II. közl. 112

A M A 11 K 0 M A N II Á B 0 11 Ű K. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. Keletre a Weser mindkét partján az Ems és Elbe között, s az Éjszaki-tenger partjain lakik a chaukok nagyszámú bajos és halász népe. A friesekkel együtt hódoltak meg Drusus sasainak, de nem minden ellenállás nélkül. E germán törzsek szerződés utján békésen, vagy alig számbavehető ellenállás után ismerték el mindnyájan Róma fönhatóságát, s nyugton maradván a cheruskok lázadása idejében, nem vőnek részt a teutoburgi csatában sem, liiven teljesítve mindig, a catastropha után is, kötelezettségeiket. A római helyőrségek nem is vonultak ki, még a chaukok legtávolabbi megyéiből sem, s ők, miként a friesek, megjelennek Germanicusnak minden további háborújában. De 17 után, úgy látszik, mégis kibocsáttattak a birodalom kötelékéből, mert néhány évtized múlva, mint szabad, független törzset említik a chaukokat. A birodalom határa tehát az Emsig terjed Alsó-Grermaniában, magában foglalva az egész mai Németalföldet Belgiummal együtt. A római határvédelem nyomasztó ereje e népeket hosszú ideig teljes függésben tudá tartani. Alig is hallunk közös mozgalmakról egész Oivilisig. A batávok eme forradalma nagy hullámokat vetett ugyan, de komoly veszélylyel még nem fenyegeté a birodalom uralmát, s midőn elnyomatott az, minden visszatért a rendes kerékvágásba. Eontos katonai következménye az volt e lázadásnak, hogy a germán auxiliumokat ez időtől nem alkalmazák szülőföldjükön, csak idegen területeken, s többé nem volt egyetlen eset sem, hogy a segédcsapatok föllázadtak volna légióik ellen. E lázadásban utolszor küzdenek támadólag a jobbparti független germánok az impérium ellen. Közűlök á birodalmi határhoz legközelebb laknak, az Ems mindkét partján, s az Ems és Lippe között a bructerek. Ok résztvettek Civilis harczaiban. Területökön született s nőtt föl a jós leány: Veleda, ki nagy győzelmeket jövendölve, harczra tüzelte