Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 680

682 TÁRCZA, ben gazdag életéről. Ugyancsak tőle egy más, hasonlag igen becses külön lenyomat is jelent meg » Hunyadmegyéről« czím alatt (az Emke Emlékkönyvből) mely Huuyadmegyének ethnographiai vázlatát adja a maga történeti fejlődésében. — Du. CSŐSZ IMRE derék és buzgó tagtársunk, kit olvasóink főként oktatásügyi irodalmi működéséből ismerhetnek, azon alkalomból, hogy a rózsahegyi gymnasiumnak új s a kor igényeinek megfelelő épület emeltetik, megírta e gymnasium másfél-százados történetét s azt egy csinos 180 oldalra terjedő munkában, kiadta »Rózsahegy legújabb áldozatának emlékéül.« Sok buzgalommal s ügyszeretettel látott a munkához s midőn az anyagot összehordta, gonddal és lelkesedéssel dolgozta fel azt, arra igyekezvén, hogy a nagy közönség által is élvezhető képet nyújtson róla. A rózsahegyi középiskolának alapját 1727. jul. 30-án kiadott alapítványlevelével Lőwenburg főispán vetette meg, s attól fogva a hazafiságnak, magyar szellemnek védbástyája volt, s bár nem egyszer rossz napokat élt át, folytonosan emelkedett. — ZOVÁNYI JENŐ tagtársunk theologiai m. tanári vizsgálatra készített értekezését, »A coccejanisinus története« egy díszes önálló kötetben kiadta. E becses monographia külön szakaszokban tárgyalja Coccejus theologiai rendszerét, küzdelmeit Németalföldön, a németalföldi coccejanusokat, Coccejus tanait a német protestánsoknál s egy kimerítő fejezetben a coccejanismus hatását a magyar reformátusokra. Ránk nézve főként ez utolsó fejezet bír kiváló érdekkel, részint mint tanúlságos irodalomtörténeti adalék, de mindinkább azért, mertahittani áramlatoknak hazánkban sokszor az események fejlődésére is befolyása volt. A munka ára 1 frt 50. kr. — KÁROLI-EMI.ÉKKONYV czím alatt a magyar prot. irodalmi társaság egy tanúlságos és becses könyvet adott ki, azon alkalomból, hogy a folyó évben Gönczön szobrot emeltek a teljes biblia első magyar fordítójának Károli Gáspárnak emlékére s azt szept. 14-én leleplezték. A gazdag tartalmú emlékkönyvet Kenessey Béla szerkesztette s azt néhány becses illustratio — azok közt a Károli szobor rajza — díszíti. Szász Károly egyik legszebb verse nyitja meg azt — valóban méltó ahoz, kinek munkája ha nem is teremtette meg a magyar irodalmi nyelvet, de nagyban befolyt annak consolidálódására. Következik Károli életrajza H. Kis Kálmántól, Károli Gáspár küzdelme Egri Lukácscsal, id. Kiss Árontól, a vizsolyi biblia nyelve Csontos Józseftől s a Károli szobor története Füzy Józseftől. Méltó emlék a nevezetes s irodalmi tekintetben átaláuos nemzeti ünnephez. -—- MAGYARORSZÁGI RÉGI SÍREMLÉKEK mütörténeti ismertetését kezdették meg nem régen Csergheii Géza és Csorna József a Turul és az Ung. Revue hasábjain. Munkájok annyira előhaladt, hogy most külön füzetben adták ki németül 25 régi síremlék ismertetését illustratiókkal kísérve. A XIV. századtól a XVI. közepéig származnak az itt bemutatott és leírt síremlékek s a Zsegra, Gagyi, Bebek, Tornay, Scolari, Berzeviczy, Perényi, Szürthe, Sirokay, Telegdy, Lardus, Thurzó, Máriássy, Palóczy,