Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. WENZEL GUSZTÁV: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában - II. közl. 289

294 A FRANGEPÁNOK MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉBEN STB. Segniára nézve a köztársasággal formaszerű kereskedelmi egyezvényt kötöttek, melyről tüzetesen alább fogok szólni. S hogy Frangepán István és a köztársaság közt 1375. is szívélyes viszony állott fenn, arról szintén Frangepánnak egy kérése tanúskodik, melylyel egy megfogadott tengeren túli zarándokolás megtétele czéljából a velenczei kormányt egy gályának átengedése iránt kereste meg ; s ez neki nagy előzékenységgel és a leghizelgőbb szavakkal engedélyeztetett. Hogy különben Frangepán István e mellett akkor előkelő állásának megfelelő vagyonnal is birt, az ama 10,000 aranyforintnyi kölcsönből tetszik ki, melyet 1380. Lajos királynak adott s melynek fejében ez neki Stenichnyak várát Szlavóniában zálogul inscribálta ; 2) — noha azon körülményből, hogy az inscriptio egyszersmind neje számára történt, az is gyanítható, hogy a pénz esetleg egészben, vagy legalább nagy részben neje vagyonából származott. S ezen feltevést ama körülmény is látszik indokolni, hogy Frangepán István 1386. nejétől 1,700 forintot vett kölcsön, s ennek fejében neki összes fekvő birtokát kötötte le zálogul.3) Nevezetes fordulat 1383. állott be, mikor Lajos király halála után a felső-olaszországi fejedelmek és köztársaságok közt fenforgó fegyveres súrlódások elvégre a Visconti családnak Milanóban nagyraemelkedéséhez vezettek, s egyszersmind Paduában a Carrara család viszonyainak mindinkább kedvezőtlenebbé alakulásával jártak. Nem lehet feladatom ezen súrlódások részleteibe bocsátkozni, s azért csak röviden azt emelem ki, hogy az érdekelt pártok és személyek kölcsönös szövetkezések által magukat megerősíteni igyekeztek, s az ebből fejlődött események követ-J) »Ad sanctam Mariam de Casopo« Ljubics id. m. IV. köt. 109. 1. a) Fejér, Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 5. r. 396. 1. a) A kötelezvény német nyelven van kiállítva : »Wir graf Stefan zv Vegei vnd zv Modrvs stb. wir fergehen vnd tun chvnt stb. daz wir vnserm gemehel frawn Kattrein des hern von Padaw (Padua) tochter in vnd alln iren erben, oder wer vns mit dem prief ermant, geben schullen simbtzehen hundert guidein, die si vns berait gelihen hat stb. tet wir des nicht, so sol si ez haben auf vns vnd auf aller vnser hab, die wir haben oder noch gewin« stb. Az okmány kelte 1386. »Samtztag nach samt Vrbans tage«, s — mint már fentebb láttuk — Frangepán István és sógora Duyn Hugo (»meines liben swager hern Haugen von Tibein«) pecsétje alatt ki van adva. Az igen megrongált eredeti példány, mely csak felette nehezen olvasható, a hg. Eszterházy család levéltárában.