Századok – 1890
Tárcza - Folyóiratok szemléje - 279
TÁRCZA. 281' ' tató, egy élőfa alakján tüntetvén fel Teleki Mihály családját, körülötte alkalmi versekkel. A sajó-kazai levéltárból került elő ez a nyomtatvány, melynek hasonmása mellékelve van. — Bay Ilona a Ludányi Bay család genealógiájához közöl újabb adatokat. — A füzetet (melyhez a Sztárayoklevéltár ismertetése mellett a Nagymihályi nemzetség 1418-ból származó czímere van színes hasonmásban bemutatva) könyvismertetések és tárczaközlemények zárják be. — Az Archaeologiai Értesítő m. é. decz. füzetével új folyamának IX-ik kötetét fejezte be. Mennyi becses terméke vau ezekben összegyűjtve a régészettudománynak, mutatja ez utolsó kötet tartalomjegyzéke és pontos sokoldalú indexe is, melyet dr. Borovszky Samu állított nagy gonddal össze. 48 képes tábla és 175 ábra illustrálja ez utolsó évfolyamot. — A decz. füzetben legelőbb is Rakovszky Ferencz irja le nyitramegyei újabb ásatásai eredményét, Nóvák vidékének térképével és az ott talált ősleletek ábráival. Azután Téglás Gábor ismertet a régi Dacia római kőbányászatából ismét egy újabbat : a dévai Bezsán hegyen lévőt, melynek nyomait, emlékeit, bányaüregeit rajzokban is bemutatja. — Dr. Kuzsinszbj Bálint tizenegy római feliratos oltárkövet ír le, melyek nem rég O-Budáu a laktanya-utcza csatornázása alkalmával kerültek napfényre. — Kövér Béla a »büngösdi aquaminale«-t, azt a büngösdi pusztán talált, nem rég a n. múzeumba került középkori rézedényt irja le, mely egy lóháton ülő vitéz alakját mutatja (két képpel). Az uralkodóház magyar-érdekű fegyvereiről is szól egy érdekes czikk (Sz—ő-től). Dr. Czobor B. a műemlékek orsz. bizottságának m. é. működéséről számol be. Neudeck egy a XVI. századból származó éremleletet ír le. Levelezés és irodalmi lelet zárja be a tartalmas fűzetet. — A X. folyam I. füzete febr. 15-én jelent meg. Főbb czikkei: Római fölíratok alsó- és felső-Pannoniából, Fröhlich Róberttől ; a jaáki apátsági templomról dr. Czobor Bélától ; régi ötvösmüvek jelző bélyegeinek megfejtése Kövér Bélától. — Az emlékek és leletek rovatában Wosinszky Mór a bonyhádvidéki bronzleletről, dr. Kuzsinszky Bálint a carnuntumi ásatásokról, Lepszy Lénárd (lengyel régész) a magyar sodronyos zománczról Lengyelországban cz. a. főkép a tarnowi templomi kelyhekről ír s függelékül összeállítja a Lengyelországban működött magyar ötvösök névsorát Récsey Viktor, Sándorffi Nándor és Bella Lajos újabb leletekről referálnak. Irodalom és különfélék rovata zárja be a füzetet. — A Katholikds Szemle f. évi I. (jan—febr.) füzetével 4. évfolyamába lépett. Dr. Kisfaludy A. Béla szerkeszti a tartalmas folyóiratot, a mely a theologiai kérdések targyalása mellett nem zárkózik el a tudomány újabb vívmányai elől sem s gyakran olvashatunk hasábjain egyháztörténeti dolgozatot is. Nagyobb czikkei e füzetnek dr. Székely Istvántól : modern apologia ; dr. Platz Bonifácztól: természettudományi problémák; K. A. fí.-tói: a franczia forradalomban kiváló szerepet játszott Talleyrand abbé haláláról. A könyvismertetések között Kossuthány Ignácz Dedek művét : A kartliausiak történetét méltatja, más valaki (névtelenül) a Schlauch Lörinez püspök beszédeit.
