Századok – 1890
Tárcza - Irodalmi szemle - 831
'832 TÁKCZA. ó-budai téglagyár távolságában, ennek vonalán a Radlmalomtól kft métányi távolságra kellett állania. Összeállította az okmányokat is, melyekben Fehéregyházról szó van, s szó szerint idézi, mi igen becses toldalék. A második czikkben Hampel József számol be az 1881-ik évben a Papföldön eszközölt ásatásairól s az akkor feltárt közfürdőről, igen behatóan, valamint a következő czikkben dr. Kuzsinszky Bálint az 1882—-1884 és 1889-ki ásatásairól ugyanott, hasonló szakavatottsággal és kimerítően, függelékben az ásatások területén talált érmeket irván le. Mindhárom czikk igen szép illustratiókkal van ellátva s végül két térképpel, egyik a Fehéregyház s a régészeti ásatások területe szinnyomatban, a másik a Papföldön 1889-ig kiásott épületromok alaprajza. —- BALOGH FERENCZ debreczeni theol. akadémiai tanár »Keresztyén Egyháztörténelem« czimü munkája második javított kiadásban ment sajtó alá s az első korszak, mely a 33 — 333-ig terjedő időközt foglalja magában 120 lapra terjedő füzetben megjelent. Az első kiadás utolsó füzetének megjelenéséről csak nemrég adtunk számot : mindenesetre örvendetes jelenség, hogy a tudós tanárnak munkája oly nagy érdeklődésnek örvendett, hogy immár a második kiadást is megkezdhette. E füzet a bevezetésen kivűl, négy szakaszra oszlik : az első magát a történetet, a Il-ik a szervezetet, a III-ik az életet s a IV-ik az irodalmat, a felekezetek s hitczikkek történetét tárgyalja. — »TÖRTÉNELMI HAZDGSÁGOK, a történelem terén előforduló mindennapi ferdítések czáfolata« czím alatt a szt. István társulat egy kötetet adott ki (kis 8-adr. 852 1.), mely eredetileg német irodalmi termék s melyet magyarra Haller József győr-egyházmegyei pap fordított, magyarországi részt írt hozzá dr. Karácsonyi János theol. tanár Nagyváradon. A munka nyiltan bevallott cze'lja a történelemben közkeletű némely állítást kath. szempontból felülbírálni, olyanokat t. i., melyek a kath. egyházra nézve sérelmeseknek látszanak. Semmi kifogásunk ezen bevallott czél ellen : irtak már a világon elég históriát felekezeti s pártszempontból. De már az ellen méltán lehet kifogásunk, hogy dr. Karácsonyi János úr — különben tudós és szorgalmas iró, kitől épen most fogadott el a Történelmi Bizottság egy nagyobb munkát — olykor kritikai buzgalmában a fehéret is feketének mondja. A Julián féle esküszegési mentség theoriáját Fraknói sokkal világosabban megírta, — az pedig, hogy Bethlen lett volna a hibás azért és annak következményeiért, hogy Ferdinánd leánya kezét megtagadta tőle, túlhaladott álláspont. Hiszen még a pápa is ajánlotta e házasság megkötését, — s azt Ferdinánd hiúsította meg. De nem ereszkedünk további vitatkozásokba. Néhány értekezés, mely nem vallási kérdés és álláspont körül forog, komolyabb munka. Azt, hogy ezek egy része már másutt, mások által megvitatott kérdéseket tárgyalnak, nagy közönség számára szánt munkánál természetesnek találjuk ; de nem hallgathatjuk el, hogy az iró a régibb feldolgozókról nem mindig vesz tudomást. így pl. erről a kérdésről írva : régibb lakosok-e hazánkban a rumének a magya-