Századok – 1890

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 829

'830 TÁKCZA. mából még kiemeljük Fraknói értekezését Mátyás király leveleiről, Schönherr• czikkét a középkori iskolázásáról, Illésy Jánosét a kassai szent Erzsébet székesegyházáról ; Erdélyi Pálét a Muzeum »Virágos kert« czímü kézira­táról. Kovács Nv Fejérpatalcy, Csonlosi, Csánlci a középkori könyvtárak, Kemény Ii. a kassai nyomdászat, Hodinka az erdélyi szláv nyomdászat történetéhez, Széli Fai-kas a Csipkés-féle Bibliához s Horváth Ignácz a< Régi Magyar Könyvtárhoz szolgáltatnak adatokat. A füzetet vegyes köz­lemények zárják be. Sajtó alatt van a Könyvszemle második fele is, de miután ez a folyó évi hazai könyvészetet is fogja hozni, csak a jövő év elején hagyhatja el a sajtót. — A TURUL III-ik füzetében Majláth. a liptó-megyei törzsökös csa­ládokról az V. közleményt adja, ezúttal a Pongrácz és a Pottornyay (Tor­nallyai) családokról szólván. Csorna József Vajday György czímerlevelét és a Huut-Pázmán nemzetség czímerét hasonlítja össze, becses czímertani fejtegetések által kísérve. Karácsonyi János a Miczbán hét fiáról szóló­mondát mesének declarálja. Wertner Mór Szent László király orosz vejé­ről ír, Csergheö Géza Lazó János római sírkövét, Szerémi Tapolcsányi Jánosnak a kistapolcsányi templomban lévő sírkövét írja le. A könyvismer­tetések között a Palásthiakat, a Melczer-család levéltárát és Széli Farkas • munkáját a Bessenyei ékről méltatja Komáromy András és Schonherr Gyula. Végül Thaly Kálmán nyújt érdekes családtörténeti adalékokat a gróf Bercsényi és a báró Heölgyi-család történetéhez. — A BUDAPESTI SZEMLE deczemberi füzetében » A felléik« czíin alatt érdekes történeti tanulmányt közöl ifj. Jankó János ; SalamonVerencz a nemzeti őrseregről ír igen becses tanulmányt ; a bírálatok közt Rambaud Oroszország története van ismertetve. — A LUDOVIKA AKADÉMIA KÖZLÖNYE novemberi füzetében a katonai szakczikkeken kivűl van történeti is : Fülek Henrik magyar hősök emlé­kezetét eleveníti fel: Vécsey tábornok mehadiai diadalát (1789. aug. 4.), Petrovszky huszárezredest a hét éves háborúban s Simonyi huszárezredest. Igen hasznos rovata a füzetnek az irodalom, mely a katonai szaklapok tartalmát s az érdekesebbekek kivonatos közlését adja. — Az ERDÉLYI MUZEUM-EGYLET TÖRTÉNETTUD. SZAKOSZTÁLYÁNAK KIADVÁNYAIBÓL megjelent a VII. k. 5. füzete. Hegedűs István Shelley, az 1822-ben szomorú véget ért (a tengerbe fúlt) angol költőnek és Acker­mann a. egy újabbkori franczia költőnőnek Prometheus cz. költeményeit méltatja és hasonlítja össze, magas eszmcszárnyalással, szépen fordított részletekkel. Széchy Károly az irodalomtörténet nemrég kinevezett egyetemi tanára : a mai magyar festészetet a kolozsvári képkiállításon ismerteti, finom aesthetikai érzékkel. Ferenczi Zoltán Petőfi tanuló éveit Aszódon és Selmeczen részben új és eddig felhasználatlan adatok alapján ép oly rész­letesen, mint szépen írja le. Moldován Gergely a román jobbágyok törté­netéről irva, megezáfolja az újabb román történetíróknak az erdélyi oláh jobbágyok állapotáról festett sötét rajzait, s kimutatja, hogy Erdélyben a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom