Századok – 1890

Tárcza - M. T. Akadémiai kiadványok - 827

'828 TÁKCZA. lehet állítni s ez annál elismerésre méltóbb munka, mert mint tudva van a. defterek fordítása nagy fáradsággal jár s csak olyan embernek sikerül az, ki abba bele éli magát. Azon az alapon, miket Salamon alapvető munkájában megállapított, felhasználva Velics s Kammerer két kötetét, Magyarország ezen részének teljes képét nyerjük. Látjuk az egymást követő defterekből az akkori hódoltság fokozatos emelkedését és rohamos sülvedését. E collectio a Konstautinápolyba teendő kutatásoktól — se bizottságnak Velics is tagja — nagy lendületet nyerhet, s a XVII-ik század nem kevésbbé fontos és érdekes lesz, mint a XVI-ik. A munka kitűnően szerkesztett névmutatóval, s igen hasznos szómagyarázóval van ellátva. 2. Magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteményéből a II. kötet I. része, mely a tiszáninneni vármegyék és városok jogszabályait tartalmazza, még a nyár alatt látott világot. E becses gyűjteményhez Dr. Kolosvári Sándor és dr. Óvári Kelemen kolosvári egyetemi tanárok gyűjtötték össze az anyagot az illető vármegyék székhelyeinek levéltáraiban, aztán időrendbe sorozva állították össze és felvilágosító, összehasonlító és történeti jegyzetekkel bőven ellátva adták ki egy vaskos, 521 lapra terjedő kötetben, melyet részletes és pontos tárgy- és tartalommutató (LI. lap.) előz meg. A statutumok 1552-vel kezelődnek és 1798-ban végződnek e kötetben. — Pár hóval ezen rész megjelenése után következett a Il-ik kötet Il ik fele, mely két részre oszlik : u. m. kiváltságolt kerületek statútumaira s várcsok statútumaira. Azok : a szepesi városok s Jászkún kerületi statutumok. Ezek Kassa, Bártfa, Eperjes, Késmárk, Miskolcz, Rozsnyó, Lőcse stb. s kezdődnek 1404-en. Ezen Il-ik rész ís a helyszínén gyűjtött, mindenütt az eredetiekből nagy pontossággal másolt, szakértően, commentált collectiója a statútumoknak, melynek használatát a kimerítő, öt ívre terjedő mutató rendkívül megkönnyíti. — Az I. kötet, mely 1885-ben jelent meg, az erdélyi törvényhatóságok jogszabályait ölelte fel. A M. T. Akadémia igen hasznos dolgot cselekedett e becses gyűjtemény kiadásával s az érdemes szerzők nagy elismerést érdemelnek munkájokért, mely ha be lesz fejezve, méltán fog sorakozhatni az országgyűlési emlékekhez, melyeket kiegészít, s hazánk történetének, jog és culturális életének mindvégig megbecsülhetetlen forrása leend. 3. Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. Közzétette Gindely Antal. Latin és magyar czímlappal s bevezetéssel van ellátva, mi által e német-, latin- és olasz nyelvű okmányokat tartalmazó munka a külföldi közönségre nézve is hozzáférhetővé lett. A kötet nagy része a nyugat európai — olasz, spanyol, franczia, német, németalföldi •— levéltárakból van összeállítva s világosan látjuk belőle, hogy bizonyos időben mennyire foglalkoztatta egész Európa diplomatiáját Bethlen Gábor s mennyire központja volt ő a tárgyalásoknak. Úgy szólva róla beszéltek, szidták vagy magasztalták, bámulták vagy rettegték — szóval emlegették. A Velenczei Okmánytár kiadása után kétszeres szolgálatot tett