Századok – 1890
Könyvismertetések és bírálatok - BÁRCZAY OSZKÁR: A mohácsi hadjárat írta Kápolnai ism. 818
'822 TÖRTÉNETI IRODALOM. szerző fejtegetéseiből láthatjuk, melyekből kitűnik, hogy »Ibrahim fölötte hosszú menetoszlop élével jött délelőtt a mohácsi mezőktől délre eső erdők széleihez s tudta, hogy a sereg fölfejlődésére legalább is 5—6 óra szükséges, — tudta, hogy ha előbb mutatja magát, akkor a fölfejlődött magyarok a még fejlődés közben lévő seregének élét támadják meg s okvetlenül meg is verik. 0 tehát a magyar sereggel szemközt fekvő erdőnek széle mögött fejlődtette föl seregét ; Ibrahim erre a már fölfejlődött sereggel a hat heti esőzés után táborozásra kevéssé alkalmas erdőből seregét kivezette az erdő előtt levő mezőkre« ; tehát a táborozni menő török sereget gondolták a magyarok támadó szándékkal előnyomulónak ! A csata folyamának leírásánál felette érdekes a török sereg esatavonala hosszának kiszámítása és némely török történetíró szépítgetéseinek épen Szulejmán naplójából való megczáfolása. Végszavai nem kevésbbé megfontolandó igazságot tartalmaznak és nem a számtalan variatiókban ugyanazt mondó történetírók szavainak ismétlését, melyben következőleg végzi tanulmányát : »A hadjárat lezajlása után Magyarország gyöngítve volt ugyan, de korántsem oly mérvben, hogy ezért függetlenségét kellett volna elvesztenie. — Verancsics 200 ezerre teszi azon emberek számát, kik e hadjárat alatt vagy megölettek, vagy rabszolgaságra hurczoltattak. Nyolcz millió emberből álló nemzet 200 ezer embernek elvesztését megérzi ugyan, de ily veszteség miatt fölötte gyöngítettnek nem tekinthető. Majdnem minden évtizedben pusztítnak oly járványos betegségek, melyek ennél sokkal nagyobb veszteségeket okoznak. A törökök Magyarországnak csak mintegy 1 4 részét pusztították el ; az ország 3 /4 -e előbbeni állapotjában megmaradt ; nem mondható tehát, hogy e hadjárat anyagilag tönkretette az országot ; sok kárt okozhattak a törökök, de ha tekintetbe vesszük, hogy a földmivelésből élő, egyszerű, többnyire szalmával fedett, vályogból épített házakban lakó magyar népnek a föld képezte majdnem egyedüli vagyonát, a mit a törökök el nem vihettek, — arra a következtetésre jutunk, hogy a törökök a lakosoknak leginkább az utolsó termés és a marhaállomány elfogyasztásával árthattak. Az ingó-vagyonokból keveset vihettek el, mert a földmivelőknél ilyent nem igen találtak, a vagyonos polgárok és földbirtokosok pedig többnyire ingóikkal a törökök elől a felvidékre menekültek. A magyar állam hanyatlását nem a mohácsi hadjárat okozta, hanem a-nemzet vezető egyéneinek mindinkább növekedő hazafiatlansága, haszonlesése és önzése idézte elő.« BÁRCZAY OSZKÁR.
