Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - V. közl. 775

796 KOMÁROMY ANDRÁS. annyiban bűnös, bogy nem jelent meg az idézésre, de mint hű szolga, önkényt visszajött ő felsége országába, nem akarván elei­vel jól tett urát, fejedelmét elárulni. De már megelégedhetnek ennyi szenvedésekkel. » Uram az egy Istenért fogj mellettem, ne hagyj ily iszonyú fogságban szintén meghervadván, elvesznem.« ') Embertelen őrei a legdurvább kegyetlenséggel bántak vele. Szuhaynak is panaszkodik, hogy a gyakori vérvesztés következ­tében erőtelen beteg lévén, most keze, lába nehéz bilincsekbe van verve s e miatt irtózatosan szenved, nyomorékká válik rövid időn. Bocsássák ki hát a fogságból, hadd ontsa inkább vérét, hadd áldozza fel életét a királyért és hazáért.2) Időközben kihallgatták Moncseket, Kozát, Domistra Györ­gyöt és az ötvöst, a ki Lednicze várában a hamis pénzt készítette. A jószágfelügyelő természetesen tisztára akarja magát mosni, maga tökéletesen ártatlan, a király szekereinek megrablásánál jelen sem volt, minden felelősséget Thelekessyre hárít, a kinek parancsára történtek a rablások és gyilkosságok. Vádolja Szilessy Mátyást is, hogy egyetértett vele, orgazda és bünpalástoló volt, a mit a többi tanúk is megerősítettek. A Thelekessy ellen emelt vádakból azonban a pukhói harminczados mostoha fiának meg­öletésén kivűl csak az ökrök elhajtása, s bizonyos kereskedők kiraboltatása igaz, a többi gonosz tetteket — mint már a sorok folyamán is előadtuk szolgái hajtották végre, néha az ő tud­tával, gyakrabban annélkűl. Hasonlóképen áll a dolog a többi tanuk vallomásával is, úgy hogy ezek alapján a kamara a főben járó per vádjait annál kevésbbé tarthatta megerősítettnek, mert jóformán rég műit események forogtak szóban, melyekért Thele­kessyt — tekintettel kiskorúságára kereset alá vonni nem igen lehetett.3) De hát erre már nem is volt szükség. Jogérvé­nyes Ítéletet hoztak ellene, a mit csak végre kellett hajtani, noha a legfőbb vád, melyért fő- és jószágvesztésben marasztaltatott t. i. a király szekereinek megrablása, még egyetlen tanú vallomása által sem igazoltatott, a mint ezt le'ghalálosabb ellenségének is el kellett ösmerni. Ugylátszik azonban, hogy az itélet végrehajtását az udvar határozottan követelte és Szuhaynak alkalmasint felsőbb helyről jött intés következtében — minden gondja oda irányúit, hogy az utóvizsgálat is bűnösnek találja Thelekessyt s ezáltal legalább látszatát mentsék meg a törvényességnek úgy hogy mire az országgyűlés összeül, az ügy már tökéletesen ») U. o. nr. 3. 2» Orsz. Ltár. N. R. A. fasc. 296. nr. 14. 8J Az elősorolt vallomásait már jobbadán üsmertettiik. Orsz. Ltár. N. R. A. fasc. 296. nr. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom