Századok – 1890

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 748

TÁRCZA. 749 — A HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK 1890. évi IV. füzetének első közleménye Thaly Kálmántél : Egykorú jelentéseket (I—VIII.) hoz a koronczai csatáról, mely első nyilt ütközet volt, melyet Rákóczi hadai a császáriakkal vívtak 1704. június 13-án. Sóvári Soós Elemér : az 1278. évi morvamezei (dürnkruti) csatát írja le hadászati szempontból, naplószerüleg. a német krónikák és magyar levéltári adatok alapján, illustratiókkal s csatatervekkel diszítve czikkét. Márlci Sándor Arad középkori hadtörténetéről a Il-ik közleményt adja, mely Aradmegye várairól szól 1242 —1526 között. Thúry József az 1663—64-ik évi hadjárat történetét egészíti ki Rasid efendi müvéből (II. közi.). Olchváry Ödön Bethlen Gábor első támadása történetéből II. Ferdinánd ellen a Il-ik és befejező közleményt nyújtja. A Tárcza közt említés nélkül nem hagyható a Székelyhíd lerombolásáról (1665.) szóló, képpel kisért közlemény (Gömörytöl). Repertóriumot Mangold állított össze, az okmánytárban Soós Elemér és Koncz József adnak közleményt, az első IV. László egy adomány-levelét 1285-ből, másolási hibákkal telve, s a második Székelyhíd hadikészletei lajstromát 1665-ből. — Az ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ okt. füzetét Nagy Géza nyitja meg a magyar középkori fegyvezetről irt tanulságos czikkével. Azután Pulszky Károly beható és alapos kritikát ir három magyar érdekű olasz renaissance emlékről, köztük a bei'lini úgynevezett Mátyás és Beatrix dombormű vekről, melyekről kimutatja, hogy Bode meghatározása hibás. Fröhlich Róbert negyedik közleményével befejezi a római feliratok közlését Alsó- és Felső-Pannoniából. Az emlékek és leletek rovatában Kövér Béla a szt.-István-féle casulát, Czobor Béla a berni dipt.yehont, ifj. Kemény Lajos a kassai szent Erzsébet-egyházról az ottani levéltárban található régi feljegyzéseket, Csorna-Cserglieö Szapolyay Imre sírkövét, Huszka József a csik-menasági templom falfestményeit, Mihalik József a selmeczbányai ötvösmüveket a XVII. századból ismerteti. A levelezés rovatában Farkas Sándor, Dudás Gyula, ifj. Kulinyi Miklós, Téglás István és Gábor, Hella Lajos és Sándor ff y Nándor tesznek jelentéseket újabb leletekről. Az irodalmi rovatban Frölich E. a tyrsai görög műemlékeket, mp. pedig Szádeczkynek a czéhek történetéről Magyarországon — irt munkáját imerteti. A különjélék között apróbb régészeti feljegyzésekről és társúlati ügyekről van szó. — A BUDAPESTI SZEMLE július—novemberi füzeteiben érdekes történelmi tanulmányokat közöl. Nevezetes kérdéssel foglalkozik s jól is oldja meg azt Moldován Gergelynek »A reformatio hatása a román népre Erdélyben« czímü czikke. Elfogultság nélkül történeti objectivitással tárgyalja ezt az érdekes és fontos kérdést, s állítja össze az eddig szétszórtan megjelent adatokat s alkot azokból egy képet : úgy hogy ez a kérdés, ha itt-ott fel is volt vetve, vagy említésbe jött is, de tüzetesen először itt tárgyaltatik. Király Pál a római birodalom provinciáiról ad Mommsen nyomán érdekes képet. Requinyi Géza néhány Colu-mbusra vonatkozó adatot bírál, s Marezali Henrik Lonovits római küldetését irja le a Csanádi püspök sajátkezű naplója alapján, ennek adataiból s más forrásokból, tanulságos