Századok – 1890

Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: A fogarasi nyilvános levéltárakról 732

KÜLÖNFÉLÉK. A FOGARASI NYILVÁNOS LEVÉLTÁRAKRÓL. A nyári szünidő egyrészét a fogarasi levéltárak átnézésérc fordítván, minthogy azokról eddigelé általános tájékoztatást senki sem adott, kívánatosnak vélem e levéltárakat röviden ismertetni. A nyilvános levéltárak, ha általánosan nem is, de egyes történetíróink előtt ismeretesek. Annál kevésbé a magán-levéltárak, melyek pedig úgy Fogaras földe s az ottani sajátlagos intézmények és viszonyok (pl. a bojérság) ismeretéhez, mint az általános politikai és mívelődés történelemhez nagybecsű adalékokkal járúihatnak. Mindezen levéltáraknak van egy közös, jellemző vonása, az, hogy okleveleik jóformán csak és tömegesen kizárólag csak a XVII. század elejével kezdődnek. Úgylátszik, az a catastropha, mely Erdélyt a XVI. század legvégén érte, t. i. Mihály havaseli vajda beütése, rakonczátlan seregének dúlása, pusztítása, égetése, főkép hadainak legfőbb országútján (a merre jött s kiveretett) t. i. Fogarasföldén — annyira megsemmisítette a történeti emlékeket, hogy az előtte való korból alig maradt hírmondónak is egy-egy eredeti oklevél. Lehet, hogy a falvakon, a havasok alatt egy-egy ládafiában, a féltékenyen őrzött sőt titkolt oklevelek között, akadhat még néhány középkori oklevél (a minthogy véletlenségből én is találtam egy árpádkorit), de nagy reménységet ez iránt nem mernék táplálni, mert előbbkelő boér családok régi leveleit is többnyire csak későbbi másolatokban és megerősítésekben láttam megőrizve. Fogaras városában négy nyilvános-levéltár érdemel említést u. m. 1. a városi, 2. a vármegyei, 3. a kath. — 4. a ref. egyházé. I. A városi levéltár legrégibb okirata 1539-ből származik, melyben Maylád István, a vár s a hatalmas fogarasi uradalom akkori birtokosa megerősíti a városnak a várral szemben bírt jogairól szóló 7. articulust. (Egykori másolat.)