Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - IV. közl. 696

THELEKESSY MIHÁLY. (599 helytartó elnöklete alatt működő rendkívüli törvényszéknek.]

) A milyen embernek ösmerjük Thelekessyt, föltesszük róla, hogy karddal rohan keresztapjának, ha történetesen közel éri ; így azonban csak pennával támadhatta meg. Azzal is keményen tudott vagdalkozni, a mint néhány levele bizonyítja. Elkeseredésében, nagy bosszúsággal teljes bolondságából mentegeti magát később, szenvedélyes szavakban tört ki, rossz akarattal vádolá, gyalázta, rútul szidalmazta a főurat s úgy látszik a súlyos ítéletet egyenesen az ő befolyásának tulajdonította. Maga tudja, mi oka lehetett erre. A levél nem maradt fenn, de Tflurzónak Mátyás főherczeghez intézett panaszából eléggé megösmerkedbetünk annak tartalmával. »íme tehát ez a, jutalma a felséges ausztriai ház iránt viseltető tökéletes hűségemnek — ilyenformán hangzik az érzékenyen sértett főúr nemes indignatiója - méltatlanságot, gyalázást, gyűlölséget kell szenvednem, mert nem feledkeztem meg eskümről, hogy ő felsége barátjainak barátja, ellenségeinek ellensége leszek.« Hasonló módon öntötte ki a helytartó előtt is szive keserűségét, elmondván, hogy mert ő a szent korona jogai, a megsértett királyi méltóság s az igazság védelmében fáradozott, Thelekessy Mihály — nem tudja mily ördögi sugallat folytán hirében, becsületében gázol stb. stb. Ezzel meg nem elégedvén — hadd győződjenek meg saját szemükkel a dologról leíratá a szidalmas levelet két párban, Mátyás főherczeg és a helytartó számára. Az originálist azonban, nehogy útközben el találjon veszni a fontos documentum, megtartotta magának.2) Mondanunk sem szükséges, hogy ettől az időtől fogva halálos ellensége lett Thelekessynek, és hiába állítja az ellenkezőt, minden cselekedete nyilván bizonyítja, hogy személyes sérelmét sohasem bocsátotta meg neki. *) A kir. helytartó még 1600. julius 18-án fölszólította Thurzót, hogy jelenjék meg a rendkívüli törvényszék ülésén. Ott lesznek: »omnes .indices ft assessores Tabulae Regiae« s némely tanácsosok. Megjegyzi, hogy a diurnumokat a kamara fizeti. Orsz. Ltár. Act. Thürs.fasc. 81. nr. S. 2) A levélhordót tömlöczre vettette, azonban —70 esztendős öreg ember lévc'n, — később maga ajánlotta a főherczegheü kegyelemre. Külö nősen Ke&ry Györgyöt vádolja, mert Thelekessy levelét ő adta át Rovnán az öreg embernek. Lássa a helytartó, hogy mennyit ér esküje, melyet a minap tett le (t. i. Keéry) az egész tanács előtt. Act. Thurz. fasc. 1. nr. •'). Az érsek augusztus 15-én válaszolt panaszára: »Legimus insolentis hominis invectivam ad Magn. D. V. epistolám, ex qua facile, qui antea ipsuin non nosset, qui vir sit agnoscet.« Tűrje erős lélekkel a rajta esett méltatlanságot, míg Thelekessy bünhődésének órája elérkezik. » Vincat levitalem hominis desperati sua constantia.« U. o. fasc. 81. nr. 4. Századok. 1890. IX. Füzet. 47