Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - HODINKA ANTAL: Lázár szerb fejedelemről írta Ruvaracz Hilar ism. 66

Y I TÖRTÉNETI IRODALOM. melyben szerző a mariczai csatáig (1371.) történt eseményekkel foglalkozik (29—93. 11). — Ez idő alatt mindössze két oklevélben van Lázárról szó. Az első Urosnak egy 1355-ben kelt adománylevele a Cattaróiak részére (30 — 31. 11.). Ez is csak olasz fordításban maradt fönn, a melyet Ruvaracz nem tart ugyan hamisnak, hanem interpoláltnak. Végén föl említtetnek az ország nagyjai. Köztök találjuk Lázárt is, mégpedig a harmadik helyen. Hogy e nevek is meghamisíttattak volna, nehezen hihető. — A második egy 1362-ben kelt okirat, melyet Jirecek fedezett föl a ragusai levéltárban (32—35. 11.). Szó van benne az ITros követeinek adandó pénzjutalomról s ez alkalommal bizonyos Lázárnak is, kit Jirecek is, Ruvaracz is Ohrebljanovics Lázárnak tartanak, 300 dénárt küld a tanács. — E két év közé az irók egy eseményt képzelnek, melyet Ruvaracz nagy ügyességgel alaposan megczáfol (35—46.11.). Villani t. i. említést tesz két szerb főúrról, kik egymás ellen hadakoztak. Egyikök, ki a Duna mellékén (Podunavlje) uralkodott, gyengébb levén ellenfelénél, egy magyar mágnáshoz fordúlt s azt igérte, hogy ha megsegíti, ő meghódol a királynak. Visszatérvén a segélylyel, megverte ellenét, ki maga is a csatatéren maradt. Pejacsevics s Engel az előbbiről azt mondották, hogy valószínűleg Lázár volt. Szrecskovics határozottan Lázárnak állítja, sőt mi több a magyar mágnást is ismeri. Azt mondja ugyanis, hogy az Lázár veje, G-ara volt. Ruvaracz gunyoros hangon élezel e nagy tudomány fölött. Megemlíti Szrecskovicsról, hogy az elesett főurat egyszer Altomannak mondja, másszor Brankonak. Továbbá, hogy előbb azt irja : elfogadom Dragasevics véleményét, hogy e főúr Altoman volt ; utóbb pedig azt mondja : el kell fogadnunk, hogy az Brankó volt. Neki szabad elfogadni, mondja szerzőnk, nekünk pedig el kell fogadnunk. Szép történetírás ! De nem szabad és nem is fogadjuk el —• irja tovább, -mert Villani nem említ nevet. Ezt Szrecskovics legjobban tudhatná, mert Villani krónikáját ő fordította szerb nyelvre. Továbbá már előbb ki volt mutatva, hogy nem ez a Gara volt Lázár veje, hanem ennek fia s ez is csak 1386 után lőn azzá. Végül említtetett, hogy Lázár nem is birta a Dunamelléket sem Dusán idejében, de Uros alatt sem. Ezt mindjárt alább fejtegeti s miről később Huber szintén azt mondja, hogy »talán« Lázár volt, Jirecek pedig, mint Villani maga, nem is említ nevet. Hogy mit mond -gúnyolódik Ruvaracz, — nem árulom el, hadd kínlódjék Szrecskovics a német mondással. Szrecskovics ugyanis a szerb és orosz nyelven kivűl egy élő nyelvet sem tud, a holtakhoz is gyöngén ért.