Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - HODINKA ANTAL: Lázár szerb fejedelemről írta Ruvaracz Hilar ism. 66

Y I TÖRTÉNETI IRODALOM. egyes csoportjait terhelő kötelezettségek felosztása nem eszközöltethetnék, az illető községek Brassó város közönségének az egész osztatlan kötelezettségért egyetemlegesen felelősek. 27. Mindkét fél lemond a netalán felén tuli sérelem miatti jogorvoslatról, akár az egész szerződésre, akár annak egyes pontjaira vonatkozólag. 28. Netaláni bélyegek és illetékek, melyek ez egyezség után fizetendők lennének. Brassó város közönsége által egy harmadrészben, a hét község által két harmadrészben viselendők. A biztosítás költségei, a bekeblezési illeték és a kiállítandó adóslevelek költségei és bélyegilletékei kizárólagosan a hét község által viselendők. A 13. ponthoz megjegyeztetik, hogy Brassó városa azon költségekhez, melyek ez egyezség alapján a hét községet két harmadrészben terhelik, bármi néven nevezendő czím alatt, így például községi rovatul fizetésére is igénybe nem vehető. JAKAB ELEK. O knezu Lázáru. Lázár fejedelemről. Ért. Ruvárac Hilár. Újvidék, 1888. 8° VII + 425 1. Lázár fejedelem a szerb történet egyik legérdekesebb alakja. Gyermekévei deeánski Uros, ifjúsága pedig Dusán István uralkodásának idejébe esnek. Ez az időszak Szerbia fénykora, e melyre Dusán halálával rögtön a hanyatlás s röviddel utána a bukás következik. Java férfikorában Lázárnak mind ezt látnia kellett, sőt, ősz korában megérte hazája elestét is. 1389. jun. 15. — ép 500 év előtt — volt a rigómezei ütközet, melyben a szerbek ereje megtöretett s melyben Lázár is életét veszté. Történetíróra nézve kétségtelenül szép feladat egy ily alak életét írni meg, de ép oly nehéz Lázár történetében a valót földeríteni. A szerbek általában keveset jegyeztek föl történelmükből, a mely miként a többi balkáni szlávoknál is, jobbára csak a nép költészetében él. Minden fontosabb esemény dalformában közvetlenül a nép ajkára ment át. Ismeretlen egyének a valót a képzelem képeivel átszőve, jól rosszul, versekbe szedték s a nép a búcsúkon, s mindenféle összejövetelén énekelte. Még pedig ezen történeti darabokat (junacke pjesme = hősi dalok), a lyrai költeményektől eltérőleg guszla mellett énekelték, avagy nagyobb tömegek előtt szavalták. Nevezetes szerep jutott bennök Lázárnak, úgyhogy a róla szóló énekek, melyeket lazarevkáknak neveznek külön cyclust képeznek.*) x) A lazarevkák Karadzic Vuk gyűjteményének 3-ik részét teszik. V. ö. a voronezsi »Filologicseszkíja zápiszki« 28. évf. I. fűz. Yerevszky