Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - III. közl. 617

THELEKESSY MIHÁLY. 619 fokozott felhevülés tetőpontján, fegyvert adott kezébe, hogy ártatlan vér kiontásával szennyezze be magát. Csak is ilyen módon érhetett czélt az elvetemedett, haszonleső pénzsovár ember, ki már a rablásból vagyont gyűjtött magának ; így hódolhatott gonosz lelke aljas vágyainak a gyáva, ki más viszonyok között is érdemeket szerzett volna ugyan az akasztófára, de annyi gonosz cselekedetre bátorságot csupán helyzetéből és abból a reá nézve megnyugtató tudatból meríthetett, hogy urát a közös bűn, a kiontott vér bosszúálló hatalma által életre halálra magához lánczoltá. Történt nem sokára (1597. deczember 19-én) hogy az árúczikkeikkel Pukhóra útazó kereskedőket szokás szerint kirabolták. A harminczados idejekorán értesülvén a dologról, mielőtt a rablók — valószínűleg Moncsek emberei —• biztos menedékre találhattak volna, fegyveres szolgáival űzőbe vette őket. Segítséget kért Thelekessytől is, kinek birtokán történt a rablás, és ez lovas meg gyalog katonákkal, a mily gyorsan csak tehette, hozzá csatlakozott. Csakugyan sikerűit is nekik a rovnai kastély közelében utolérni s megszorítani a gonosztevőket, kik látván, hogy nincs menekvés többé, megadták magukat. — Thelekessy rögtön vasra verette s tömlöczre hányatá őket, mire azonban a harminczados társaival Rovnára ért, az öt gazember közül már egy megszökött, börtöne ajtaját nyitva találták. —- Ez a dolog gyanúsnak tetszett ugyan előttük, de a rabokat mégis Thelekessy kezében hagyták — a minthogy másképen nem is cselekedhettek volna — és a harminczados haladéktalanúl Pozsonyba útazott, hogy a kamarától további utasításokat kérjen. A kamara — mindenesetre a harminczados informatiói alapján — felszóllította Thelekessyt, hogy a bűnösöket szolgáltassa át, a ki azonban már akár saját fejétől, akár szolgái ösztönzésére, - kereken megtagadta azt. Kijelentette a harminczados előtt, hogy kész ugyan megadni a kamarának a szükséges felvilágosításokat, de minthogy birtoka szabad uraság, s neki jogában áll nyilvános gonosztévők felett minden beavatkozás nélkül itélni, erről a jogáról senki kedviért, senki javára le nem mond. — Mindazonáltal hajlandó ahhoz értő férfiakkal, a causarum director jelenlétében is törvényt láttatni felettük, a hozott ítélet végrehajtásának jogát azonban magának tartja fenn.2) ') Borbély Jánosnak már említett vallomásán kívül, a legtöbb tanú Moueseket vádolja, hogy Thelekessyt a gonosz életre esábította, halálos ítéletét is ezzel indokolják főképen, s maga Thelekessy is őt kárhoztatta. L. alább. 2) Orsz. Levéltár. N. R A. Fasc. 244. in. 38. 40* -