Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 608

TÁRCZA. 611 — »Szepes vármegye városi levéltárai« czim alatt külön lenyomatban is kiadta Dr. Demkó Kálmán azon tanulmányát, mely a Szepesmegyei Tört. Társulat V. évkönyvében jelent meg. Tájékoztató ez Lőcse, Késmárk, Felka, Poprád, Matheócz, Strázsa, Lubló, Gnezda, Podolin, Béla, Leibitz, Ménhárd, Ruszkin levéltárairól, a fontosabb adatoknak regestáit is adván. Személyesen járván be a városokat s kutatván át levéltárait, igen becses utmutató a búvárok kezében. Óhajtandó volna, hogy a többi városi levéltárakról is mihamarébb hasonló kimutatás jelenne meg. Bene vára a Mátráran, e czím alatt Kaiulra Kabos történetrégészeti tanulmányt írt és olvasott fel a Kárpát egyesület Mátra-osztályának m. é. közgyűlésén, melyet épen ott a régi vár helyén tartottak meg. Ez értekezést most a Kárpát-egylet Mátra-osztálya kiadta Egerben (8-adr. 56 1.). Katulra Kabos leírja ebben Bene és tájékát, értekezik a Bene névről és hasonnevű vajdáról, a benei őskori pogáuyvárról, a róla szóló regékről és mondákról, aztán Bene vár egykori urai (az Abafi-Csobánkák, a Szécsényiek, Solymosiak, a szécsényi Vajdafiak, a Kónya bán és ivadékai) szerepléséről e vár történetében s futólag a későbbi birtokosokról ; majd leírja Bene várát régi és mostani állapotában, Benét, a várost, a melynek most nyoma alig látszik ; végül Bene jövendőbeli hivatásának szentel néhány sort, azon hitben, hogy helyzeténél és fekvésénél arra van hivatva, hogy az alföldnek Füredje legyen. — Az alföldi halmok-póI régészeti tanulmány jelent meg Dtulás Gyulától, (Zombor, 1890. 24 1.), melyben kimutatja, hogy az alföldön mindenfelé előforduló mesterséges halmokat a népvándorlás korabeli népek a Kr. utáni II. századtól a X-ikig emelték, áldozó helyekíil, őrtornyokúl, temetkező helyekül. Eredetüket rendesen a bennök talált régészeti leletek után lehet meghatározni. — A középkori egyházszerkezetről egyháztörténelmi tanulmányt írt és adott ki Krupec István, Selmeczbányán (1890. 65 1. ára 50 kr.), melyben a középkori egyházszerkezet alapjának megvetését, kifejlesztését (főkép VII. Gergely pápa iustitutióit), virágzását, majd hanyatlását és oszladozását írja le. — A munka tiszta jövedelme jótékony czélra van szánva. — Ifj. Kemény Lajos tagtársunk s kassai levéltári tisztviselő »A Reformatio Kassán« czím alatt egy kis 13 lapnyi vázlatot bocsátott ki, melyben az ottani városi levéltárból a reformatio keletkezéséhez s elterjedéséhez Kassán sok érdekes apróbb adatot gyűjtött össze. — Aquincum és romjai czím alatt érdekes és tanulságos munka jelent meg Dr. Kuzsitiszky Bálint tollából, a ki legújabban az ottani ásatásokat vezette. Az első dolgozat, mely a tiz év óta folytatott aquincumi ásatásoknak áttekintő leírását nyújtja. Hasznát főkép a közönség azon része fogja venni, melynek alkalma nyílik magukat a romokat megtekinteni. De azért mint házi olvasmány is alkalmas arra, hogy mindazok figyelmét lekösse, kik a Pannónia ezen legnagyobb városának sorsa és emlékei iránt