Századok – 1890
Tárcza - Folyóiratok szemléje - 605
TÁRCZA. 607 — A Lodovica Akadémia Közlönye, mely inkább a modern hadászatnak van szentelve, nem hanyagolja el sem a történetet (természetesen ennek azon ágait mívelvén, melyek nem foglalhatnak helyet a Hadtört. Közi.-ben) sem a történeti irodalmat s főként ez utóbbira kiváló gondot fordít. Legújabb jun.—júliusi füzetében is egy csomó történeti munka van bírálva, ismertetve. Históriai czikk e füzetben kettő van : Russwurm lefejcztetése Fülektől — rövid kis rajz, melyet nem ártott volna tüzetesebben taglalni, kivált miután e kérdést Stauffer napirendre hozta; — s Gibraltár ostroma 1779 - 82. Zsuh/evicstöl. —- Az Ethnografhia májusi füzetét Tagányi Károly nyitja meg A honfoglalás és Erdély cz. szellemes értekezésével, melyben a székely kérdéshez egészen új szempontból szól hozzá, kimutatván, hogy Erdélyben nem volt honfoglalás, azt nem a nemzet, hanem a dynastia hódította meg s a birtoklás ott királyi jogon alapúi ; csupán a székelyek birtokviszonyai vallanak arra, hogy ők hódítással szerezték földjeiket. A székelyeket különben ő is besenyőknek tartja. Hunfalvy Pál a hunn tulajdon nevek magyarázatát adja. — A jun. füzetben egy történeti vonatkozású czikket olvasunk a »magyar« név eredetéről dr. Munkácsi Bernáttól. — A juliusi füzet ismét a székely kérdéssel kezdi czikkti sorozatát. Balassa József ír ebben A székelyek nyelvéről, melyben Nagy Gézával szemben azt bizonyítja, hogy a székelyeknek és hazánk nyugati részén lakó magyaroknak nyelvájrása nem ugyanaz, s nem hasonlítanak jobban egymáshoz, mint a magyar nyelvterület bármely másik két nyelvjárása ; tehát ebből a székelyek eredetét eldönteni nem lehet. — A Katholikus Szemle máj.—jun. füzetében többek között a nyelvújítási harcz történetéből olvasunk részleteket Takács S. tollából, és dr. Rada Istvántól Molière élete és munkái ismertetésének folytatását. - A »Protestáns Szemle« f. évi Ill ik füzetében Dr. Kvacsala János igen érdekes s jól kidolgozott adalékkal járúl a XVII ik századi chiliasmus történetéhez, kezdve Alfräd Diatribéján. A Drabik-féle jóslatok, azok befolyása amaz időknek történetére, az azon idökbeli iratok tanúlmányozása s fejtegetése által nem egy oldalról új világításban tűnnek fel. Mitrovics Gyula Proto András életét ismertette, egészen új adatok alapján. — Az Unoarische Revde máj.—jun. füzetében Fraknói Vilmos befejezi Carvajal bibornok magyarországi szövetségéről írt tanulmányát ; Wertner Mór érdekes tanulmányt közöl Brankovics herczegről s Vály Béla az aradi szinház történetét adja. A többi czikkek irodalmiak s tanügyiek. A füzetet az ülésekről írt jelentések zárják be. — A Magyar Sión áprilisi s májusi füzeteiben Várnai érdekes és szépen írt tanúlmányt közöl Franzelin János bibornokról ; továbbá ugyané füzetek folytatják az Orsolya szüzek történetét Amerikában. A többi czikkek hittani és bölcsészeti fejtegetések. Az »Irodalom« czímü rovat ismerteti a Nyitra-egyházmegyei papság irodalmi működését s ezen kívül
