Századok – 1890
Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen Hunfalvy Páltól ism. 590
596 TÖRTÉNETI IRODALOM. az ország minden más nemzetei közt annak a magyarok a legrégibb lakosai. Közel 1000 év óta viseli az ország a Magyarország nevet ; a történetnek oly megszakadás nélküli folytonossága országunkban nem található egészen addig, míg Klio emlékezete az idők homályába fölhatolni bír. Hogy csak a horvátokat vette ki s nem a többi szlovéneket is, erre őt Miklosich, e szláv tekintély véleménye bírta, ä kinek nézete szerint ezek a magyarok bejövetelekor itt talált szlovének közöttük felolvadtak, a későbbi északi cseh-szláv és ruthen betelepedés pedig már a magyarok benléte idejére esik. Miben áll tehát ama magyar Chauvinismus? ezt meghatározni az olvasóra bízza.« Pic Józsefről fennebb már volt szó, itt ismét megemlíti Hunfalvy, hogy az ő etnographiai müve ellen tüzetesen legelébb e tudós írt Uber die Abstammung der Rumänen czímű művében, de olyat is állítva felőle, a mit ő nem írt ; Anonymus elleni véleményét irányzatos német elméletnek mondja, a mire Hunfalvy megjegyzi, hogy ő e véleményével nem áll egyedül s az nemisuj, már Pray nézete is az volt, a kire pedig irányzatosságot fogni nem lehet, sőt ő maga már 1864. felszólalt Anonymus krónikája forrás tekintélye ellen: A vogul föld és népe czímű művében. Mi a német, rumän vagy szláv elmélet ? azon nem tűnődik, de a mit igaznak ismer meg, legyen az a németeknél vagy másoknál, vissza nem utasítja. Pic könyve Anonymus tekintélyét s a rumänelc államalkotó képességét védi, de a mi neki nem sikerült ; Hunfalvy ellenkező álláspontja daczára mégis ajánlja e könyvet a rumän kérdéssel foglalkozóknak elolvasásra. Báró Hurmuzaki Eudoxius a Sinkai és Gibbon álláspontjáról írta könyvét, s a mi új benne, az erdélyi rumän egyház története, a reformált fejedelmeknek térítési kísérletei és a katholikus propaganda jellemzése, valamint az 1784-ki Hóra-lázadása, abban igen sok kifogásolni valót talál Hunfalvy. Az utolsó rumäniigyi párt-író Maurer Ch. F., a kinek műve pár helyét Hunfalvy megigazítja, s e szakaszt így zárja be : »Megszakítom — úgymond — ama kivonatokat, jobban mondva meséket és véleményeket, melyekkel a román hypothesist valló rumän és nem rumän írók a való történet nyilvános hézagait tetszésük szerint kipótolják, e végre nem egy különös mesét találtak ki s ezekkel az ujabb történetet is eléktelenítik. IY. Fejezet. Uj kor és befejezés. E részt Hunfalvy a 309. laptól a 344-ig tárgyalja, sok érdekest mondva el, nem egy ismeretlen dolgot és történeti eseményt