Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - II. közl. 544

556 KOMÁROMY ANDRÁS. be kellett következnie és neveltetésének körülményei, a gyermekkori első benyomások, a környezet befolyásának batalma, a látott példák, a magába szívott elvek, végre tapasztalatlan ifjúsága, — a kísértésekkel szemben szükségképen válságot idéztek elő lelke jó és rosz indúlatainak egymással való harczában. — E válság képezi életének fordúló pontját. Minthogy azonban sem az anyagi, sem az erkölcsi világban nem történhetik változás átmenet nélkül (noha annak processusait csak ritka esetben tudjuk határozottan kimutatni) önkényt érthetőleg idő telt bele, sok többé-kevésbé figyelmet érdemlő esemény jött közbe, míg Thelekessyt, részint a viszonyok kényszerítő hatalma, részint a lelkében túlsúlyra jutott indúlatok, eddigi életútjával ellenkező ösvényre terelték. Természetes dolog azonban, hogy az emberek nem vettek tudomást arról, különben is a többség csak abból ítél, a mit épen lát vagy hall, de már az események okait nem kutatja, sőt sokan lehettek, a kik talán az első találkozás kellemes vagy kellemetlen benyomása alatt, alkották meg hősünk felől a maguk véleményét. Bizonyos dolog, hogy fiatalsága — ha esetleg gyöngeségei, hibái forogtak szóban — nem igen szolgálhatott mentő körülményül a kortársak szemében. Önálló helyzete, a világban való szereplése, már ezt úgy hozta magával. A ki velők ült széket a gyűlésben, velők harczolt a csatamezőn s részt vett ha kedve tartotta — a közélet minden mozgalmában, annak nem tudakolták évei számát, és a tetteiért való felelősség, még erkölcsi tekintetben is, ép úgy terhelte őt, mint bármely meglett korú férfit, kinek háta, megett egy élet tapasztalata állott. Nem vitatkozunk most e felfogás helyes vagy helytelen, jogos vagy jogtalan volta felett, mert bennünket csak az érdekel, hogy az úgynevezett »közvélemény«, — melynek ingatag alapját különben minden gondolkodó ember ösmeri, — a közvélemény mondjuk, melyet talán magában mindenki megvet, nyilvánosan pedig meghajlik, néha leroskad annak súlya alatt : — Thelekessyről, életének ebben a szakában, még kedvezően itélt. — És ezen nem is csodálkozhatunk, mert a mellett, hogy rosszat még nem igen mondhatott róla a világ — tagadhatatlanúl voltak megnyerő tulajdonságai, melyek az említett forum előtt nyomatékkal birtak. — A harczmezőn bátor és vitéz, vendégszerető, bőkezű gazda odahaza, áldozatra kész s minden szenvedélyessége mellett állandó a barátságban, nyilt természetű még túl alrendén is, vidám kedvű és adakozó. . . mondjunk-é egyebet ? — Élettörténete meggyőzhet bennünket arról, hogy az emberek hibái legtöbb esetben jó tulajdonságaikból, ha úgy tetszik erényeikből folynak. Hogy Thelekessynél nem hibákról, de bűnökről van szó,