Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához. Brassó város és a hétfalusiak több százados birtok pere - I. közl. 49

54 TÖRTÉNETI IRODALOM. más (stratégiai positio) volt, melynek parancsnoka a körében közel lakott magyar és oláli községek lakóiból vette ugy az ott egymást felváltva állandóul őrködő, mint az Oláhország felé portyázó és kémkedő katonaságot, a mi már elvben kizárja a jobbágyság eszméjét és a jobbágyi szolgálatot, sőt a II. Ulászló által Brassó városának adott kiváltságlevelekben tisztán meg van határozva, hogy a Törcsvárhoz tartozó falukat ugy birja és igazgassa, mint az erdélyi vajda és székely ispán és az általok tett várparancsnokok az előtt bírták és igazgatták. Itt szolgai alárendeltségről szó nincs. Ez állapot a nemzeti fejedelmi korszakig tartott. II. Ulászló király kiváltságait Izabella és II. János (Zsigmond), Báthori István és Kristóf fejedelmek is megerősítették, Báthori Zsigmond kiváltsága volt említve, Bethlen Gábor és II. Rákóczi György fejedelmek alatt azonban a vár koronabirtoki természete a törvényhozás által kimondatván, visszaváltása elhatároztatott s csak súlyos föltételek mellett hagyatott meg Brassó város birtokában, ugy, hogy cserében a korona birtokába több falut visszabocsátott, a fiskus kárpótlásául tetemes pénzösszeget fizetett, a várban magyar várparancsnokot és fegyveres őrséget tartani, azzal a határt védni s háhoru idején 12 lovast állítni kötelezve volt, Törcsvára birtokaiból sem a vármegye (Fejérvármegye), sem a szász egyetem zászlója alá katonát állítni nem volt szabad, hanem azt e vár őrsége szaporítására a fejedelem akarata szerint kellett fenhagyni. E szigorú szerződés az erdélyi törvények közé is fölvétetett. . . ') A Törcsvárhoz tartozó faluknak Brassó városhoz való viszonyáról e szerződéstől fogva eltelt 100 év alatt Brassó közönsége három esküdt községi határozatnál egyebet nem hozott fel, de a minek, mivel sem a régi kiváltságokon, sem a törvénybe fölvett szerződésen nem alapszik, törvényes ereje nincs. A brassaiak legelső kiváltságuk nyerése után, azonnal panaszolni kezdettek a székely ispán és az az által kinevezett parancsnok ellen, annak jogkörét és hatalmát csorbítni, magukét növelni igyekezve ; II. Ulászló és fia II. Lajos inscriptionalisában s főleg Ferencz prépostnak parancs levelében mind inkább kitűnik azon törekvés, hogy a Törcsvárhoz tartozó községeknek régi hadszolgálati viszonya s királyi taxafizetési kötelezettsége földesúri szolgálattá, úrbéres jobbágyi viszonynyá változzék át, s Brassó látszólag az utóbbi oklevél szerint czéltisért; a nemzeti fejedelmi korszakban az idézett törvény feltartóztatta ; de az ausztriai ház alatt ismét x) Fennebb már a törvény volt idézve. Eredeti magyar szövegét a a vörösvári levéltárból kiadta Szilágyi Sándor Erdélyi Országgy. Emlékek Xl-ik kötete 113. lapjain.