Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - II. közl. 544

THEI.EKESSY MIHÁLY. 547 süket ebbe a viszonyba, mely mindkét félre nézve előnyösnek tetszett. Mert Thelekessy háztartásán, épen úgy mint saját egyéni­ségén, bizonyára meglátszott a gondos, szerető női kezek pótol­hatatlan hiánya, s talán gazdag, de mindenesetre rangja szerint való hűséges élettársat nyert Szunyogh Juliannában, kinek viszont védelmezőre, pártfogóra volt szüksége, hogy a maga családi tűz­helyénél két kis húgának is biztos menedéket nyújthasson. így gondolhattak legalább azok, kiknek javallásából történt a dolog, bár alig hisszük, hogy Thelekessy, ha már egyszer érzel­mei felől tisztában volt, — akárkitől is tanácsot kért s foga­dott volna el. Tizennyolcz éves korában még az ember szivével gondolko­zik, s különben is -- jóllehet házasságkötéseknél a sokféle érde­keltségnek egész csoportjai jogosítva érzik magukat, sőt köte­lességüknek tartják pro et contra közre működni — Mihály tetszése és akaratával szemben soha semmiféle befolyásnak sem engedett. A menyegző azonban nem történt meg oly gyorsan, mint a hogy azt talán a türelmetlen vőlegény óhajtotta volna. A meny­asszony fiatalsága, mint általában úgy itt sem képezhetett volna akadályt, mikor 14 éves gyermek is főkötő alá került, a forma­ságokon is túl eshettek volna a farsangon, de tavasz nyiltával az ország megmaradásáért ismét fegyvert fogott a nemesség, s a ki kezét, lábát birta, sietett a csatatérre Mátyás főherczeg zász­laja alá. !) A múlt hadjárat hősei diadalmasan nyomúltak előre, meg­vették Nógrádot, s elhatározó ütközetben tönkre verték a Hatvan segítségére siető budai törököt, minek következtében Mátyás főherczeg ötven ezer főnyi seregével 1594. május 4-én Esztergom alá szállott.2) De a rosz hadvezérlet és a magyarok iránt tanú­sított bizalmatlanság káros következményei most is csakhamar nyilvánultak, s az ostromló sereg még alig tudott valami számba vehető sikert felmutatni, mikor a főherczeg junius 2-án a táborba hívott ország gyűlést megnyitotta. A rendek áldozatkészsége — bár a főherczeg túlzott követelésekkel lépett föl most sem tagadta meg magát. Meg­ajánlották a csaknem véginségre jutott jobbágyság állapotá­hoz képest — a háború folytatására szükséges adót, elhatározták *) 1594. április 30-án írja Thurzó György feleségének: »Lám valaha mi úr vagyon Magyarországon, azok mind itt vannak, még az betege is ide hozatta magát« Kulinyi M., Thurzó Gy. levelei I. 67. 1. 2) U. o. 69. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom