Századok – 1890
Tárcza - Magyar Történelmi Társúlat - 512
TÁRCZA. 519-Az elkészült rovatokból kitűnt, hogy a társulat összes alapítványi vagyona, a Balthazár Béla halála óta tett újabb alapítványokon és a titkári hivatalnál őrzött kötelezvényekben biztosított összegeken kivűl, élő alapítók által befizetett alapítványokban 17,000 frtot, elhalt alapítók alapítványaiban 8,650 frtot, összesen tehát 25,650 frtot tenne ki.; mely összegből a magy. földhitelintézetnél tényleg meglévő 22,200 frtnyi névérték levonatván, marad 3.450 frt, mint a tulajdonképeni alapítványi vagyonban pótlandó hiány. Ennek pótlásáról gondoskodni első sorban kötelessége a társulatnak ; mire nézve a választmány azt a javaslatot terjeszti a t. közgyűlés elé, hogy az előadott kimutatás szerinti alapítványi vagyonból defraudált 3,450 frt pótlására — a mennyiben ezen összeg más líton refundálható nem lenne •— a társulat bevételeinek bizonyos százaléka fordíttassék, a társulat egyébnemű veszteségei pedig egyszerűen leírassanak. Erintettük fentebb, hogy a »Tört. Életrajzok« vállalatánál, melynek pénzét külön számadás mellett szintén Baltliazár Béla kezelte, az 1889- 1890. évi számadások alapján 1,517 frt 86 kr. pénztári hiányt, és 60 frtot mint a folyó évi előfizetésekből elsikkasztott •összeget, tehát összesen 1,577 frt 86 1er. veszteséget mutatott ki a bizottság. Kötelességünknek tartjuk ez alkalommal a »Tört. Életrajzok« czímű vállalatnak a társulathoz való viszonyáról és pénzalapjának állásáról kellő tájékozást nyújtanunk a t. közgyűlésnek, hogy a tört. társulat vagyoni érdekei ezen a ponton is megóvhatok legyenek. A vállalat keletkezésére és pénzalapjára vonatkozó adatokból constatálható, hogy a »Tört. Életrajzok« kezdettől fogva önálló vállalatnak tekintetett, melyet, a választmány által gyakorolt némi ellenőrzés mellett, a társulat inkább csak tekintélyével támogatott s 1884-ben egyetlen egyszer 500 frt pénzbeli segélyben is részesített. A vállalat jóformán a maga erejéből tartá fen magát, úgy hogy saját bevételein s néhány száz forintra menő hazafias adományon és a már említett 500 frtnyi társulati segélyen kivűl, a m. tud. Akadémia tört. bizottságától mindössze 1500 frtot kért és kapott segítségül, u. m. 1000-et 1884-ben. 500-at pedig 1889-ben, a mikor is oly kedvező viszonyok közt volt