Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - HODINKA ANTAL: Svetostefanski Mrisovulj kralja Stefana Uroša Melutina ism. 507

511 TÖRTÉNETI IRODALOM. sot, mintegy 12 határaikkal együtt, pontosan vannak leírva. Az utóbbiak nevét a Rigómezőt körítő hegyek neveiben ma is föltaláljuk. A falvak nagyobbrésze szintén megtartotta egykori nevét, mások azonban elpusztultak. Ruvarac, mint Jagic tanár beszélte nekem, hónapokon át tanulmányozta őket a helyszínén s így remélhetőleg nem sokára megkapjuk ez oklevél részletes méltatását. Most elég rámutatnunk : mily fontosak ez oklevél nyújtotta adatok a régi Szerbia földrajzára, köz és magán-jogára stb. A másik részben (bcs. k. 28—45 1. bg. k. 7—9.1) a templomnak adott vláchok soroltatnak elő katunonként névszerint s azután következik a részükre adott törvény. Érdekes a falvakban élő szerbség s a katunokban pásztorkodó vlachság ily éles különválasztása, a mi egyébiránt az említett két oklevélben is meg van tartva. A vlach nevek között vannak, melyeket ma is megtalálunk a rumunyoknál, de a nagyobb rész szerb név. A corroboratio a hrisovulban szokásos megátkozása az oklevélben foglaltak megrontóinak s majdnem stereotypszerű. Az eschatocollumból csak a király aláírása van meg, még pedig a két királyé vörös, az érseké kék. A cancellárt helyettesítő logofet vagy gyák (diaconus) aláírása és a datum csak a prostagmákban fordúlnak elő, a hrisovulról mindig hiányzanak. Dragutin oklevele igen rövid ; az öcscse által tett adományokat erősíti meg, mint volt király. A Xikodémé szintén megerősítő oklevél. Érdekes, mivel felsorolja az akkori szerb szobort, t. i. a püspököket és igumeneket. A bécsi kiadásban a szöveg végén négy szépen sikerült fénykép van mellékelve. A codex első és azon három lapja van bemutatva, melyeken az oklevél kiállítók nevei találtatnak. A belgrádi kiadásban egy tárgy és egy névmutató van az oklevélhez csatolva s csak azután jön a 3 oklevél kiállító nevének szines reprodukcziója, melyeken nagyon meglátszik, hogy átrajzolat után készültek. A belgrádi kiadás bár másolat után készült, eléggé sikerült, eredeti jeleit azonban, melyek a bécsiben a legpontosabban vannak visszaadva, épen az átrajzolat miatt vissza nem adhatta ; külső kiállítása szóval a bécsié mögött maradt. HODINKA ANTAL.